Hatéves mélyponton a közfoglalkoztatás

Tovább csökkent az állami közmunkában foglalkoztatottak száma: márciusban átlagosan 102 757 fő vett részt a programban, Februárhoz képest 15,1, 2018 márciusához mérten pedig 35,9 ezerrel voltak kevesebben.

A friss adat hatéves mélypont, utoljára 2013 áprilisában vettek részt ilyen kevesen a közmunkában – akkor az átlagos létszám 105,3 ezer fő volt. Pontosan hat évvel ezelőtt, 2013 márciusában még csak 23,9 ezer ember vett részt a programban, ugyanis ekkor, a szociális ellátások átalakításakor kezdődött a létszám felduzzasztása – a kormány a közmunkához kötötte a folyósítást.

A gyors létszámapadás nem meglepő: a versenyszféra elszívó hatása egyre nagyobb, és a cégek ma már valós munkaerő-tartalékként tekintenek a közmunkában dolgozó vagy a tartósan munka nélküli tízezrekre. A tapasztalatok szerint megfelelő felkészültséggel, a munkába állást segítő programokkal az innen érkezőket is sikeresen tudják integrálni a termelésbe.

A Belügyminisztérium szerint – az előző évekhez hasonlóan – idén márciusban is tömegesen indultak új, általában egyéves közmunkaprogramok, így a statisztikai értelemben vett új belépők száma az előző hónapokhoz képest rendkívül magas, 100,4 ezer volt, ám ezzel szemben 116,1 ezren léptek ki a programokból; ezért pontosabb úgy fogalmazni, hogy abból a 116,1 ezer főből, akinek kifutott az egyéves szerződése „csak” 100,1 ezren léptek vissza – így jött ki márciusra átlagosan 102,7 ezer fő. Összesen 130 216-an vettek részt – akár csak egy napig is – közmunkában. A két szám közötti nagy különbség oka, hogy a programindulások és -megszűnések is márciusban voltak, így jelentős volt a létszámcserélődés – írja a Belügyminisztérium.

Továbbra is hatalmas területi különbségek vannak, a közmunka értelemszerűen az ország fejletlenebb régióiban tömeges, miközben a fejlett megyékben marginalizálódott. A közmunkások csaknem fele három megyéből – Borsod-Abaúj-Zemplén (21 ezer fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,1 ezer) és némileg lemaradva Hajdú-Bihar (9,7 ezer) – verbuválódott. Egy év alatt az országos átlagnál (25,9 százalék) jóval nagyobb mértékben csökkent a közfoglalkoztatottak száma Fejér (49,5 százalék), Komárom-Esztergom (44,6 százalék), Győr-Moson-Sopron (41,8 százalék) és Veszprém (37,3 százalék) megyében – máshol 19,2 és 33,3 százalék között szóródott a csökkenés.

A legkevesebb közmunkás Győr-Moson-Sopronban volt, alig ezer, de Komárom és Vas megyében is 1500 alatt maradt a közfoglalkoztatottak száma. Komáromban az elmúlt hónapokban több új gyárban kezdődött meg a termelés, illetve a munkaerő-toborzás, miközben már ott is tartós munkaerőhiány van a magasabb szlovákiai bérek miatt. Győr-Moson-Sopronban és Vasban sincs kereslet a közmunkára, mivel sokan Ausztriában dolgoznak. Már az önkormányzatoknak is gondot okoz a közmunkások hiánya, ugyanis hiányzik számukra az olcsó munkaerő. Míg az közmunkában elérhető nettó bér havi 54,2 ezer forint, a szakképzett közmunkásoké pedig nettó 70,8 ezer forint, a versenyszférában a minimálbér nettó 99 ezer forint.