Magyar gazdaság

Szakértők szerint nem szabad megvárni, hogy elfogyjon a NAV türelme

A lehető legutolsó időpontig tologatja a NAV az adóellenőrzések elindítását, előtte szép szóval, noszogatással igyekszik meggyőzni az adózókat arról, hogy jobb, ha fizetnek. Vannak ügyek, amikor nincs pardon, ilyenkor jön a brutális és látványos NAV, hogy mindenki értse az üzenetet. Mindeközben a cégek veszélyérzete csökken – mondták adótanácsadók.

Az elmúlt két évben jelentős változáson ment keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési gyakorlata, az adózóbarát hozzáállás, úgy tűnik, jól működik, a létszáma az elmúlt három évben csökkent, ennek ellenére az új módszerekkel is hozzák az előírt bevételeket az adóhiány-feltárásoknál – mondta Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere a cég kelet-közép-európai Adóbrosúráját bemutató sajtótájékoztatón. Ám van határa az adóhatóság baráti fellépésének, a számlagyárak esetében például kifejezetten kemény a reakció. Amíg viszont az elfogadható határon belül marad egy cég, a NAV megpróbálja minél hatékonyabban, barátságos eszközökkel, lehetőleg formális vizsgálatok, ellenőrzések nélkül elérni az adók beszedését – összegezte az elmúlt egy év tapasztalatait Szmicsek Sándor.

Az adótanácsadók példaként elemezték a transzferár-ellenőrzéseket, amelyek során első lépésben egy nyolcszázas listára válogatta össze a NAV az iparági sztenderdektől eltérő cégeket. Ez a lista egy céltábla, az arra felkerülő cégeket az adóhivatal először önkéntes hiánypótlásra kérte fel egy szabványos levélben. A tapasztalatok szerint, ha egy cég hozta az iparági átlagot nyereségben vagy befizetett adóban, akkor megússza az ellenőrzéseket. Az átlagtól eltérő cégeket tehát először a NAV írásban szólította fel az adatok ellenőrzésére, ha ilyenkor érdemben reagálnak a megkeresésre, azaz önellenőriznek és fizetnek, akkor megússzák a második körös hivatalos, ám még mindig rendkívül udvarias személyes konzultációt.

Még ez sem számít hivatalos ellenőrzésnek, hanem a meggyőzésé a főszerep, s a tapasztalatok szerint csak a harmadik körben bennmaradó cégeknél jön a formális ellenőrzés. Az adózóbarát hozzáállásra a körülmények is rákényszerítik a NAV-ot: az elmúlt években jelentősen csökkent a revizorok száma, és egy-egy ellenőrzést 180 napon belül – a megbízólevél átadásától a határozat meghozataláig – le kell zárni, ami nem is olyan egyszerű egy multicég esetében, amelynél a számlák előkerítése több hetet vesz igénybe, ha például a könyvelést egy külföldi leányhoz szervezték ki. A NAV sem érdekelt tehát az ellenőrzések erőltetésében, mert hiányzik az ehhez szükséges kapacitása. A cél az, hogy a cégekkel megértessék: az ő érdekük is a jogkövető magatartás.

Ha viszont ellenőrzésre kerül sor, a tapasztalatok szerint a korábbiaknál sokkal felkészültebbek a revizorok, már célzott kérdésekkel, kész adatbázisokkal érkeznek, akár a külföldi társhatóságoktól kapott adatokat felhasználva – mondta H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója. A tapasztalatok eddig pozitívak, ám azzal, hogy jelentősen csökkent a direkt ellenőrzések száma, mérséklődött az adózók veszélyérzete is – mondta az adóigazgató. Egy multinacionális cég annyi erőforrást allokál a könyvelésre, adótanácsadásra, amennyi feltétlenül szükséges – ez gazdasági kérdés. Emiatt még a multik körében is a korábbinál gyakoribb az a hozzáállás, hogy majd ha jön egy ellenőrzés, gyorsan rendbe rakjuk a vitás kérdéseket. Ezzel azonban az a probléma, hogy a szőnyeg alá söpört ügyek halmozódnak, másrészt a szakértő munkatársak cserélődésével el is felejtődnek, és csak évek múlva dőlnek ki a csontvázak a szekrényből, talán épp egy ellenőrzés alkalmával.

A revizorok hada helyett az egyre fejlettebb és nagyobb adatbázisok segítik a NAV munkáját, az elmúlt évek fejlesztése az online számla, az online kassza, az EKÁER. A tanácsadók tapasztalatai szerint az adatok számossága már megfelelő, a pontossággal viszont még gondok akadnak – ám ezen a téren erősíteni akar az adóhivatal. A magyar siker ellenére a környező országokban mégsem az online ellenőrzés felé mozdultak el a hatóságok, hanem az utólagos adatszolgáltatás terjed. Ausztriában és Lengyelországban egy standard audit fájlt vezettek be, ennek következtében az adóhatóság sokkal szélesebb adatkört kap, mint bármely adóbevallás. Idehaza is gondolkodnak a standard audit fájlok bevezetéséről. Ez lehet a következő lépés az ellenőrzések digitalizálásában, egyben ez előfeltétele annak, hogy teljesüljön az az ígéret, amely szerint a NAV készíti el a cégek társaságiadó- és áfabevallási tervezetét, hasonlóan az e-szja-hoz.

Ezek is érdekelhetik