A hazai autógyárak egyedi termékei ugyanakkor jobban fogyhatnak Dél-Amerika országaiban.
Az európai baromfiszektor számára a Mercosur-megállapodás életbeléptetése termeléscsökkenéssel és munkahelyek megszűnésével jár – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Az európai termelők költségei – jórészt a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások következtében – lényegesen magasabbak, mint a dél-amerikai országokra jellemzők. A Mercosur-országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – közül a legnagyobb szereplő Brazília, amely többször is botrányba keveredett romlott hús exportja miatt.
Instabil az unió és a Mercosur egyezsége
A környezetvédők és a zöldpárti politikusok Jair Bolsonaro személye miatt, az európai agrárszektor pedig az argentin marhahústól és a brazil cukornádtól való félelmében támadja az egyezséget.
Történelmi jelentőségűnek tekinthető, hogy húsz évig elhúzódó egyeztetések után a múlt hét végén politikai megállapodás született az EU és a Mercosur-országok között egy szabadkereskedelmi szerződésről, ám még évekbe telhet, mire ez érvénybe is lép. A még finomításra szoruló, sokak által kritizált tervezetet ugyanis jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, az uniós tagállami kormányoknak és a Mercosur-országoknak.
További részletek a keddi Világgazdaságban
A mostani állás szerint a megállapodásban az eredetileg 410 ezer tonnásra tervezett vámmentes kvótát további 180 ezer tonnával emelnék meg. Ez az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) szerint az uniós baromfihús-termelés végét jelentené. Jelenleg 300 ezren dolgoznak az unió baromfihús-ágazatában, a vámmentesen az unióba ömlő brazil csirke nagyarányú munkahelyvesztést generálna. Az AVEC elfogadhatatlannak tartja, hogy Brazília további jelentős mennyiségű baromfihúsra kaphasson kvótát, miközben az Bizottsága is tisztában van azzal, hogy a brazil baromfihús-előállítás nem felel meg az unió szigorú követelményeinek, s ezért veszélyeket rejt az uniós fogyasztók számára. A szakmai szervezet szerint a behozott hús nagy részét a vendéglátásban vagy feldolgozott húsként használják, ahol a hús eredetének feltüntetése nem kötelező.
„Rögzíteni kell a megállapodásban, hogy csak az uniós szabványok szerint előállított baromfihúst szállíthassanak be az európai piacra, amit szigorúan ellenőrizni is kellene” – mondta Csorbai Attila. Brazília erre nincs felkészülve, egy gombnyomással nem állítható át a termelés, például a telepi szintű szalmonellamentesítésre – tette hozzá.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
