A hazai autógyárak egyedi termékei ugyanakkor jobban fogyhatnak Dél-Amerika országaiban.
Az európai baromfiszektor számára a Mercosur-megállapodás életbeléptetése termeléscsökkenéssel és munkahelyek megszűnésével jár – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Az európai termelők költségei – jórészt a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások következtében – lényegesen magasabbak, mint a dél-amerikai országokra jellemzők. A Mercosur-országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – közül a legnagyobb szereplő Brazília, amely többször is botrányba keveredett romlott hús exportja miatt.
A mostani állás szerint a megállapodásban az eredetileg 410 ezer tonnásra tervezett vámmentes kvótát további 180 ezer tonnával emelnék meg. Ez az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) szerint az uniós baromfihús-termelés végét jelentené. Jelenleg 300 ezren dolgoznak az unió baromfihús-ágazatában, a vámmentesen az unióba ömlő brazil csirke nagyarányú munkahelyvesztést generálna. Az AVEC elfogadhatatlannak tartja, hogy Brazília további jelentős mennyiségű baromfihúsra kaphasson kvótát, miközben az Bizottsága is tisztában van azzal, hogy a brazil baromfihús-előállítás nem felel meg az unió szigorú követelményeinek, s ezért veszélyeket rejt az uniós fogyasztók számára. A szakmai szervezet szerint a behozott hús nagy részét a vendéglátásban vagy feldolgozott húsként használják, ahol a hús eredetének feltüntetése nem kötelező.
„Rögzíteni kell a megállapodásban, hogy csak az uniós szabványok szerint előállított baromfihúst szállíthassanak be az európai piacra, amit szigorúan ellenőrizni is kellene” – mondta Csorbai Attila. Brazília erre nincs felkészülve, egy gombnyomással nem állítható át a termelés, például a telepi szintű szalmonellamentesítésre – tette hozzá. A megállapodás életbelépése a BTT elnök-igazgatója szerint a leggyorsabb átfutás mellett is 18-20 hónap múlva lehetséges, addig van idő a feltételeket tisztázni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői számításai szerint a baromfitermelőkön kívül Magyarországon a sertéstenyésztők, a méhészek, a csemegekukorica-termelők, valamint az etanolt és a bioüzemanyagot termelők szembesülnek leginkább a Dél-Amerikából származó behozatallal, de az európai szinten hátrányos helyzetű marhatartók számára is nagyon előnytelen lehet a megállapodás. „Fel kell függeszteni a tárgyalásokat, és felméréseket kell készíteni a pontos hatásokról” – mondta a Világgazdaságnak Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke. Mint elmondta, már most jelentős mennyiségű érkezik Dél-Amerikából, annak ellenére, hogy Európa önellátó a jó minőségű és nyomon követhető marhahúsból. A MÁSZ elnöke arra is utalt, hogy az uniós marhahússzektor számára a Brexit is nagy problémát okozhat, hiszen ha Nagy-Britannia „lecseréli” az unión belülről, Írországból származó importját, a brit piacról kiszoruló mennyiség elsősorban az EU tagállamaira zúdul majd.
Ha nem is kitörő, de feltétlen örömmel várhatja viszont az uniós autóipar, hogy aláírás kerüljön a Mercosur-szerződésre, amellyel a tervek szerint egyszerűsödne az
autóipari termékek exportja az érintett dél-amerikai országokba. Az autóipari ökölszabály szerint a legtöbb gyártó az adott kontinensen állít elő, illetve végzi az értékesítést, ez alól az úgynevezett globális modellek számítanak kivételnek, amilyen például a győri Audi TT-je volt, vagy a kecskeméti Mercedes CLA – erről a PwC Magyarország autóipari menedzsere beszélt a Világgazdaságnak. Végh Bálint szerint éppen ezért abban a kérdésben, hogy a Dél-Amerika és az Európai Unió között körvonalazódó szabadkereskedelmi megállapodás milyen előnyökkel járhat a magyar gyártókapacitás vonatkozásában, az a mérvadó, hogy az itthon készülő típusok közül milyen arányt képviselnek a globális modellek. „Ha ezekből több is akad, akkor az egyezség pozitívan befolyásolhatja az itthoni volumen alakulását” – mondta. Azt is hozzátette, hogy ha a két térség között lesz alku, az mindenképpen jó hír az európai autóiparnak. Az uniós gyártók friss prognózisában a teljes keresletre vonatkozóan 1 százalékos csökkenésről írnak, holott ezt korábban 1 százalékos növekedésre mérték. A fordulatnak inkább üzenetértéke van, a hátterében pedig a nyugati államok (főképp Anglia) piacain tapasztalható visszaesés áll. A távol-keleti régió növekedési potenciálja változatlan, de például az új autók forgalomba helyezése kapcsán Magyarország esetében is az látszik, hogy a bővülés lendülete lassan alábbhagy. „Minden, ami ezt kompenzálni tudja, legyen az a Mercosur-államokkal való megállapodás, támogatandó” – hangsúlyozta a szakértő.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a dél-amerikai piacból most is részesednek az európai gyártók. Gablini Gábor hozzátette, hogy az ottani ellátásban fontos lehet a vámterhek csökkentése. „Ez nagyobb keresletet generálhat, ezzel pedig magasabb bevételt akár a magyarországi egységek számára is” – mondta lapunknak. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy az itthon is jelen lévő prémiummárkák Észak-Amerikában is rendelkeznek bázissal, vagyis logisztika szempontjából olcsóbb onnan lefedni a dél-amerikai területet.
