Agrármunkahelyek szűnhetnek meg, az autóipar fellendülésben reménykedhet

A hazai autógyárak egyedi termékei ugyanakkor jobban fogyhatnak Dél-Amerika országaiban.

Az európai baromfiszektor számára a Mercosur-meg­állapodás életbeléptetése termeléscsökkenéssel és munkahelyek megszűnésével jár – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Az európai termelők költségei – jórészt a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások következtében – lényegesen magasabbak, mint a dél-amerikai országokra jellemzők. A Mercosur-országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – közül a legnagyobb szereplő Brazília, amely többször is botrányba keveredett romlott hús exportja miatt.

A mostani állás szerint a megállapodásban az eredetileg 410 ezer tonnásra tervezett vámmentes kvótát további 180 ezer tonnával emelnék meg. Ez az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) szerint az uniós baromfihús-termelés végét jelentené. Jelenleg 300 ezren dolgoznak az unió baromfihús-ágazatában, a vámmentesen az unióba ömlő brazil csirke nagyarányú munkahelyvesztést generálna. Az AVEC elfogadhatatlannak tartja, hogy Brazília további jelentős mennyiségű baromfihúsra kaphasson kvótát, miközben az Európai Unió Bizottsága is tisztában van azzal, hogy a brazil baromfihús-előállítás nem felel meg az unió szigorú követelményeinek, s ezért veszélyeket rejt az uniós fogyasztók számára. A szakmai szervezet szerint a behozott hús nagy részét a vendéglátásban vagy feldolgozott húsként használják, ahol a hús eredetének feltüntetése nem kötelező.

„Rögzíteni kell a megállapodásban, hogy csak az uniós szabványok szerint előállított baromfihúst szállíthassanak be az európai piacra, amit szigorúan ellenőrizni is kellene” – mondta Csorbai Attila. Brazília erre nincs felkészülve, egy gombnyomással nem állítható át a termelés, például a telepi szintű szalmonellamentesítésre – tette hozzá. A megállapodás életbelépése a BTT elnök-igazgatója szerint a leggyorsabb átfutás mellett is 18-20 hónap múlva lehetséges, addig van idő a feltételeket tisztázni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői számításai szerint a baromfitermelőkön kívül Magyarországon a sertéstenyésztők, a méhészek, a csemegekukorica-termelők, valamint az etanolt és a bioüzemanyagot termelők szembesülnek leginkább a Dél-Amerikából származó behozatallal, de az euró­pai szinten hátrányos helyzetű marhatartók számára is nagyon előnytelen lehet a megállapodás. „Fel kell függeszteni a tárgyalásokat, és felméréseket kell készíteni a pontos hatásokról” – mondta a Világgazdaságnak Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke. Mint elmondta, már most jelentős mennyiségű import érkezik Dél-Amerikából, annak ellenére, hogy Európa önellátó a jó minőségű és nyomon követhető marhahúsból. A MÁSZ elnöke arra is utalt, hogy az uniós marhahússzektor számára a Brexit is nagy problémát okozhat, hiszen ha Nagy-Britannia „lecseréli” az unión belülről, Írországból származó importját, a brit piacról kiszoruló mennyiség elsősorban az EU tagállamaira zúdul majd.

Ha nem is kitörő, de feltétlen örömmel várhatja viszont az uniós autóipar, hogy aláírás kerüljön a Mercosur-szerződésre, amellyel a tervek szerint egyszerűsödne az

autóipari termékek exportja az érintett dél-amerikai országokba. Az autóipari ökölszabály szerint a legtöbb gyártó az adott kontinensen állít elő, illetve végzi az értékesítést, ez alól az úgynevezett globális modellek számítanak kivételnek, amilyen például a győri Audi TT-je volt, vagy a kecskeméti Mercedes CLA – erről a PwC Magyarország autóipari menedzsere beszélt a Világgazdaságnak. Végh Bálint szerint éppen ezért abban a kérdésben, hogy a Dél-Amerika és az Európai Unió között körvonalazódó szabadkereskedelmi megállapodás milyen előnyökkel járhat a magyar gyártókapacitás vonatkozásában, az a mérvadó, hogy az itthon készülő típusok közül milyen arányt képviselnek a globális modellek. „Ha ezekből több is akad, akkor az egyezség pozitívan befolyásolhatja az itthoni volumen alakulását” – mondta. Azt is hozzátette, hogy ha a két térség között lesz alku, az mindenképpen jó hír az európai autóiparnak. Az uniós gyártók friss prognózisában a teljes keresletre vonatkozóan 1 százalékos csökkenésről írnak, holott ezt korábban 1 százalékos növekedésre mérték. A fordulatnak inkább üzenetértéke van, a hátterében pedig a nyugati államok (főképp Anglia) piacain tapasztalható visszaesés áll. A távol-keleti régió növekedési potenciálja változatlan, de például az új autók forgalomba helyezése kapcsán Magyarország esetében is az látszik, hogy a bővülés lendülete lassan alábbhagy. „Minden, ami ezt kompenzálni tudja, legyen az a Mercosur-államokkal való megállapodás, támogatandó” – hangsúlyozta a szakértő.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a dél-amerikai piacból most is részesednek az európai gyártók. Gablini Gábor hozzátette, hogy az ottani ellátásban fontos lehet a vámterhek csökkentése. „Ez nagyobb keresletet generálhat, ezzel pedig magasabb bevételt akár a magyarországi egységek számára is” – mondta lapunknak. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy az itthon is jelen lévő prémiummárkák Észak-Amerikában is rendelkeznek bázissal, vagyis logisztika szempontjából olcsóbb onnan lefedni a dél-amerikai területet.