Magyar disznóhúsra vágynak a japánok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarország és Japán fontos kereskedelmi megállapodást köthet. Arai Yutaka, a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója ugyanisa KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosával, Budai Gyulával tárgyalt.
A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt, amelynek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból.
Magyarország az első uniós tagállam, amely megállapodott Japánnal a regionalizációról, az egyezség azonban még csak a baromfihúsra terjed ki, a sertésre nem
– emelték ki a közleményben.
Budai Gyula a közlemény szerint jó esélyt lát a megegyezésre a sertéshúsra vonatkozóan is, köszönhetően annak, hogy a magyar állategészségügyi szabályozás az EU-n belül is a legszigorúbbak egyike. Megjegyezte, hogy a Magyarországon talált sertéspestises állatok mind vaddisznók voltak, házi sertésben sehol sem mutatták ki a betegséget.
A miniszteri biztos a regionalizációs megállapodás fontosságát azzal indokolta, hogy Japán a magyar élelmiszeripari termékek elsőszámú piaca Európán kívül, ám a tavalyi sertéspestis jelentősen visszavetette a kivitelt.
Magyarország 2017-ben 113,3 millió dollár értékben exportált élelmiszert Japánba, ennek döntő része (90 millió dollár) volt a sertéshús.
2018-ban a sertéspestis következtében áprilisban elrendelt kiviteli korlátozás miatt a szigetországba irányuló élelmiszeripari export 44 százalékkal, 63 millió dollárra csökkent.
A KKM Kínával, Vietnámmal és Dél-Koreával is hasonló megállapodásról tárgyal, a sikeres egyeztetések több tízmilliárd forintnyi új üzletet hozhatnak a magyar sertés-ágazat cégeinek – olvasható a közleményben.
