Őszig lezárulhatnak a brüsszeli viták
Bár még mindig van mozgástere az államnak az uniós beruházásokat, fejlesztéseket hazai költségvetési forrásokból megelőlegezni, jelzésértékű, hogy az államháztartás központi alrendszerének hiánya májusról júniusra 176,4-ről 390 milliárd forintra ugrott, ami az éves előirányzat 39,1 százalékának felelt meg az első fél év végén, szemben az egy hónappal korábbi 17,7 százalékos aránnyal. A Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatása szerint
június végéig összesen 346,6 milliárd forintot utalt át Brüsszel Magyarországnak, miközben a kormány folytatta az uniós támogatások megelőlegezését, így az év első hat hónapjában 710,6 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezetteknek.
A jelentősebb tételek közül a PM a Modern városok program fejlesztéseit, a vasúthálózat korszerűsítését, a Pest megyét érintő projektek támogatását, a turizmust célzó intézkedéseket, valamint a vállalkozások beruházásainak ösztönzését emelte ki.
A magyarországi fejlesztési számlák akadozó brüsszeli ellentételezése az Európai Bizottság adatsorában is visszaköszön, hiszen az uniós források lehívása terén a 28 tagállam közül hazánk visszaesett az év eleji 12.-ről a 17. helyre, a 32 százalékos lehívási aránnyal pedig hosszú idő után először az EU-átlagot (33 százalék) sem érjük el. A 2014–2020-as uniós ciklusban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből eddig 8,09 milliárd eurót, mintegy 2640 milliárd forintot folyósított, ezt jelenti a 32 százalékos részeredmény.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
