A kereskedelem és az építőipar tolja a GDP szekerét
A GDP 4,9 százalékos emelkedéséhez a szolgáltatások 2,2 százalékponttal, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 0,7 százalékpont. A mezőgazdaság teljesítménye semlegesen hatott a GDP-re.
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,5 százalékponttal, a beruházások 4,3 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom alakulása 1,2 százalékkal csökkentette a növekedés ütemét, ezen belül az áruforgalom nettó exportja 1,5 százalékkal fékezte.
A szolgáltató szektor növekedése meghatározó
A részletes adatokból azt látjuk, hogy az első negyedév kedvező külpiaci teljesítménye után a nettó export a második negyedévben ismételten visszafogta a gazdaság növekedési ütemét mégpedig jelentősen, 1,2 százalékponttal – mondta Virovácz Péter, az ING elemzője.
Eközben az import növekedési ütemét elsősorban az lassíthatta, hogy a végső fogyasztás bővülése (és így a GDP-hez való hozzájárulása is) mérséklődött. Ezzel szemben jelentősen nőttek a beruházások a magyar gazdaságban, melyhez az építési beruházások mellett a gép- és berendezésberuházások is nagymértékben hozzájárultak. Ez utóbbi azért is örvendetes, mert azt jelzi, hogy a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra.
A fentieknek megfelelően a termelési oldalon nem látunk érdemi meglepetést:
Az ipar relatíve gyenge második negyedévével csupán 0,9 százalékpontot tudott hozzáadni a teljes növekedéshez. Egyedül a mezőgazdaság nem tudott érdemben hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez.
Előre tekintve úgy látjuk, hogy a gazdasági növekedés lassulása folytatódik, ahogy
A bizonytalanság és a kedvező megtakarítási lehetőségek az új állampapír révén emelhetik a lakosság megtakarítási hajlandóságát a fogyasztás kárára, miközben a beruházások is fokozatosan kifutnak majd. Az exportot pedig a külső kereslet mérséklődése foghatja vissza. Összességében azonban az év második felében is közel 4,5 százalékos átlagteljesítményre számítunk, vagyis 2019 egészét tekintve 4,7 százalék lehet a GDP-növekedés.
A tárca továbbra is optimista
Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy
a 70 százalék fölött lévő foglalkoztatottság és a kétszámjegyű béremelkedések támogatta fogyasztás mellett a dinamikus beruházási kedv, illetve az ipar, az építőipar és a szolgáltatói szektor járult hozzá érdemben a növekedéshez.
Az eddig meghozott kormányzati intézkedések – különösen a hatéves bérmegállapodás, a versenyképességi program már elindult elemei, a magyar családok otthonteremtésének támogatása, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet – együttesen 1,6 százalékponttal segítették elő a bővülést. 2010 óta így összességében már 30 százalékkal nőtt a hazai GDP, a jövőt illetően viszont egyaránt tekintettel lenni a bizonytalanságokkal övezett világgazdasági és a kihívásokkal szembenéző uniós környezetre. A Gazdaságvédelmi Akcióterv azonban megteremti a feltételeit annak, hogy a magyar növekedés továbbra is legalább két százalékponttal haladhassa meg az uniós átlagot – mutatott rá Varga Mihály.
