Teljesen átszervezi a csomagkézbesítést a következő években a Magyar Posta
A Magyar Posta, történetének egyik legnagyobb értékű beruházásával, több tízmilliárd forintból növeli a csomagfeldolgozás és -kézbesítés hatékonyságát – tudta meg a Világgazdaság. A komplex fejlesztést júliusban kezdték meg, és 2022 nyarán fejeződhet be, tehát három év múlva már a legmodernebb logisztikai infrastruktúrával várhatja a társaság a Black Friday akciókkal induló, megnövekedett terheléssel járó karácsonyi szezont. Arra számítanak, hogy a csomagforgalom látványosan megugorhat a következő években. A Magyar Posta várakozásai szerint az idei tervekben szereplő 43,3 millió darab általuk kezelt csomag mennyisége tíz éven belül megduplázódhat. A mostani beruházás horderejét mutatja, hogy a Posta több mint százötven éves történetében eddig csak kétszer fordítottak nagyobb összeget a csomagkezelés modernizációjára. Előbb 2004-ben a budaörsi csomagfeldolgozó létrehozásával, majd tavaly a Budapest IX. kerületi logisztikai központban egy automata csomagfeldolgozó rendszer üzembe helyezésével bővítették a kapacitást.
Menyhárt Zoltán, a projekt igazgatója lapunknak elmondta: a költségek kétharmadát a tervek szerint a központi csomagfeldolgozó kialakítására fordítják, a szortírozóüzem mellett pedig országszerte 23 depót alakítanak ki, 19-et vidéken, négyet a fővárosban. Az úgynevezett hub and spoke modellnek az a lényege, hogy az adott cég, jelen esetben a Magyar Posta, az áruk útjának teljes szervezésével, önálló szerződéses és felelősségi háttérrel valósítja meg a leggyorsabb célba juttatást. Az igazgató előrebocsátotta, hogy két mintadepó indíthatja a sort, a debrecenit és a győrit jövő áprilisban tervezik átadni. A raktárépületeket három méret szerint kategorizálják: négy-négy S-es és M-es, valamint tizenöt L-es méretűt alakíthatnak ki. Első körben beszerzik a szükséges több ezer négyzetméteres ingatlanokat, majd gépesítik őket, végül pedig egy teljesen új, integrált IT-rendszert vezetnek be.
Bár a Magyar Posta 35 százalékos részesedéssel vezeti a belföldi CEP- (Currier-Express-Parcel, azaz futár-expressz-csomag) piacot, csúcsidőszakban, amikor az átlagos időszakhoz képest akár 40 százalékkal is megnövekedhet a csomagforgalom, még ma is előfordulhat két-három napos várakozás. Ezzel szemben az új rendszer már megfelelhet annak az online kereskedelemben is egyre inkább meghatározó elvárásnak, hogy a rendelt termék érkezzen meg másnap, de legkésőbb 24 órán belül. Igaz, ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az e-kereskedőnek is a lehető legrövidebb idő alatt továbbítania kell az árut a Postának. A címzettnek pedig nemcsak a küldemény valós idejű nyomon követésére lesz lehetősége, hanem a kiszállítás címét is módosíthatja, ha például időközben mégsem tud a megadott időpontban otthon tartózkodni. Menyhárt Zoltán szerint az is versenyelőnyt jelenthet, ha a több piaci szereplő által használt két-három órás időablaknál pontosabban adhatják meg a kiszállítás várható idejét.
A hatékonyságnövelés a mintegy 1500 darabos járműpark és a hozzávetőleg 4600 fős létszám jelentős változása nélkül valósul meg. A fejenként kezelt csomagok száma ugyanis a jelenlegi több mint
9 ezerről jóval 22 ezer fölé emelkedhet 2030-ig, a járatokat pedig nem manuálisan, hanem algoritmusok segítségével, mesterséges intelligencia használatával szervezik majd. A projekt igazgatója hozzátette: a csomagszegmens erősítése az organikus fejlődés mellett már csak azért is magától értetődő, mert a bevételek 70 százalékát ma még két olyan üzletág, a levél- és a pénzforgalom, azaz a csekkbefizetés adja, amelynek külön-külön 3-5 százalékkal csökken a forgalma évről évre. A Magyar Postát osztrák és portugál társával összehasonlítva látható, hogy a hazai vállalat a csomagpontok és a munkavállalók számában emelkedik ki. Igaz, a teljes létszámhoz viszonyítva a portugál postánál a csomagrészlegen dolgozók még többen vannak, Ausztria pedig egyelőre a CEP-árbevétel aránya és a kapacitás terén is jóval előrébb jár.
