Több tucat magyar multi születhet

A versenyszféra szerkezetváltozását mozdíthatja elő a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül induló Magyar multi program II. (Ginop-1.1.8.) és III. (Ginop-1.2.7.) – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette: az a cél, hogy a hazai tulajdonú középvállalatok idővel erősödjenek meg annyira, hogy ne kelljen nagy nyugat-európai cégek alá betagozódniuk, hanem a nemzetközi piacokon terjeszkedve maguk is multinacionális termelőkké, szolgáltatókká váljanak. Erre a vezérigazgató a legnagyobb esélyt az autóipari beszállítók önállósodása mellett az elektronikai és az élelmiszeripari cégek esetében látja. Bár a Pénzügyminisztérium célja, hogy legyen minimum 100-130 erre alkalmas piaci szereplő, Essősy Zsombor szerint jó, ha akad 60-80. Közülük idővel minden másodiknak lesz esélye multivá növekedni, de ennek az esélynek már kettő-négy éven belül legalább részeredményekkel kell párosulnia. A két új, együttesen 14,17 milliárd forint keretű felhívás tervezetét a napokban bocsátották társadalmi egyeztetésre, az észrevételeket, javaslatokat e hét vasárnapjáig várja a kiíró. Míg a Magyar multi II. keretében a termékfejlesztéstől az arculatépítésen át a szervezetfejlesztésig vehető igénybe tanácsadás, a Magyar multi III.-ban eszközök, gépek vásárlására, infrastrukturális és ingatlanberuházásra is lehetőség van. A két program előzménye a Magyar multi I., amelynek során az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. térképezte fel céges adatbázisok, illetve online jelentkezések alapján, hogy mely piaci szereplőknek érdemes a hónuk alá nyúlni. A mostani programok során a cégek kiválasztásánál perdöntő az árbevétel, illetve az exportból származó részének dinamikus növekedése: középvállalatok esetében az előbbiben legalább 30, az utóbbiban pedig 75 százalékos bővülést kell három év átlagában felmutatni a maximális pontszámhoz, de a belépési küszöb is 5–10, illetve 10–25 százalék. A szakértő szerint két kör lehet igazán alkalmas arra, hogy multinacionális vállalattá váljon. Az egyik a már legalább öt-tíz, de akár húsz éve működő, 50-60 dolgozót alkalmazó feldolgozóipari cégeké, amelyek már eredményesek, de tovább akarnak fejlődni, vagy pedig a mindössze két-három éve indult, 10-12 fős, hatalmas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoké. Szerinte az előbbiekből legfeljebb 300-400, az utóbbiakból 200-250 lehet az országban, közülük kell megtalálni a legjobbakat. A MAPI vezérigazgatója szerint, mivel a Magyar multi II. és III. is pilotprogram, ha beválnak a bennük megfogalmazott fejlesztési tervek, akkor kibővítve, átdolgozva meghatározó elemei lehetnek a 2021–2027-es uniós ciklusnak is. Essősy Zsombor ugyanakkor úgy látja: csak azon cégektől érdemes erőteljes külpiaci jelenlétet várni, amelyek a belföldi értékesítésben már bizonyítottak. Azután pedig, hogy a szóban forgó cégek már szállítanak a célországokba, az új szint az lehet, ha a termékeket, szolgáltatásokat már eleve ott is állítják elő, illetve nyújtják. A szakértő szerint a többségnek irreális cél az ausztriai vagy a németországi piachoz ilyen formában közelíteni, ám Romániában, Bulgáriában, továbbá a délszláv és a mediterrán országokban feltűnhetnek saját üzemekkel is.