Nem állítanak küszöböt a cégek elé

Az elmúlt öt évben isztambuli főkonzulként dolgozott. Előnyös ez a tapasztalat a mostani munkájához?

Mindenképp segítséget jelent, hogy a külpiaci misszió oldaláról láttam a kereskedőház és az exportfejlesztő intézmények működését. Isztambulban megtapasztaltam, hogy milyen hatékonyság érhető el integrált működéssel, ott ugyanis a külgazdaság fejlesztésén dolgozó szervezetek fizikailag is egy helyen vannak. Egy ennyire nyitott gazdaságú országban, mint a magyar, állami szinten is foglalkozni kell exportfejlesztéssel. Azt kaptam feladatul április közepén, hogy az eddigi építkezést folytassam tovább. Szerintem nagyon jók az alapok.

Miért lehet sikeresebb a HEPA, mint jogelődje, a kereskedőház volt?

Változott a struktúra, egy jogi személyben összpontosul az exportfejlesztési tevékenység. A kereskedőháznak ugyan jogutódja a HEPA, de nonprofit gazdálkodási szervezet. Többféle modell és próbálkozás volt már korábban, hogy milyen formában működjön az állami exportfejlesztés. A HEPA ügynökségi nonprofit alapon segíti a vállalkozásokat. A korábbi tapasztalatom, hogy integrálni kell az exportfejlesztési tevékenységet a külképviseletek működésével, mert ha az egész intézménycsoport együttműködik, az sikerre van ítélve. Ezt szeretnénk beemelni a HEPA működésébe. A feladataink alapja és kiindulópontja a márciusban elfogadott Nemzeti exportfejlesztési stratégia, amely holisztikusan foglalkozik Magyarország külpiaci tevékenységével, és megpróbálja beazonosítani azokat a területeket, amelyekre érdemes többleterőforrásokat csoportosítani. Ezek az egészséggazdaság, az élelmiszer-gazdaság, az építésgazdaság, a vízgazdálkodás, a kreatív ipar, valamint a digitalizáció technológiai megoldásai. Úgy gondolom, hogy a HEPA minden eddigi exportfejlesztési intézménynél strukturáltabb és fókuszáltabb módon működik.

Hogyan segítik a cégeket, hogy megtalálják a számukra megfelelő külpiacot?

Ebben nagyon fontos szerep jut a partneriroda-hálózatunknak, de legalább ennyire fontos a külgaz­dasági attaséi hálózat is, amelyen keresztül rengeteg információ áramlik, és amely globális lefedettséget biztosít. Ezt a nagyon jelentős információhalmazt elemezzük, és próbáljuk elérhetővé tenni, például egy saját applikációnkon keresztül, amely néhány hónapon belül indul. Ezek a piaci információk, elemzések és statisztikák segítik majd a vállalkozókat, hogy külpiaci stratégiát alakíthassanak ki. A stratégiájukat képzéssel és fejlesztési tervekkel tudjuk támogatni, illetve kiegészítjük olyan klasszikus tevékenységekkel – amelyeket a jogelődök is végeztek –, mint a külföldi kiállítások, üzleti fórumok szervezése, kormányzati delegációban való részvétel. Nem biztos, hogy azonnal megtalálja az információk alapján a vállalkozó a számára ideális külpiacot, de pontosabb képet kap, amellyel már meg tud minket keresni.

Milyen elvárásaik vannak a vállalkozásokkal szemben?

Ez állandó dilemma volt, de szerintem nincs szükség küszöbre. Sok exportképes, magas hozzáadott értékű ötletnek és innovációnak nincs is még feltétlenül vállalkozása, így értelemszerűen nem rendelkezik historikus adatokkal sem, mégis egy pillanat alatt érdekes lehet a globális piacon. Startupokkal is foglalkozunk, és nem szabunk meg olyan belépési korlátokat, hogy mekkora árbevétellel rendelkezzen vagy hány főt foglalkoztasson a vállalkozás. Vannak persze olyan programjaink, amelyeknél ez releváns, például a kiemelt exportőri partnerprogramunk esetében.

Mi kell a sikeres külpiacra lépéshez?

Egy új piac mindig kockázatos, fejlesztésekre és főként stratégiára van szükség. A stratégia pedig akkor igazán jó, ha a készítése során alaposan elemzi önmagát a vállalkozás. Az önértékelés minden esetben kulcselem. Egy külpiaci jelenlét folyamatos tanulással jár, de sok mindenre fel lehet készülni előre, amivel időt és pénzt lehet spórolni. Valahol itt van a mi feladatunk is, hogy a lehető legrövidebb időre szűkítsük és minél költséghatékonyabbá tegyük a piacra jutást. Nem végezzük el a munkát a vállalkozók helyett, de ha rendelkeznek stratégiával, számíthatnak az együttműködésünkre.

Mely régiókban van potenciál az aktívabb jelenlétre?

Főleg a távol-keleti, a japán és a kínai piacokon – régiós szinten értelmezve –, valamint az orosz és a FÁK-országok piacain. Törökországra és a balkáni régióra is érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Próbálunk megoldásokat találni az észak-amerikai piacok kapcsán, és elkezdünk foglalkozni az afrikai területekkel is. Ezekben a régiókban partnerirodáink is lesznek. Jelenleg három irodánk működik, Tokióban, Sanghajban és Isztambulban. Az idén még Moszkvában szeretnénk irodát nyitni, a jövő év elején pedig a balkáni és az észak-amerikai régióban.

Milyen régiós átalakulások figyelhetők meg?

A magyar export döntő hányada Európát célozza meg, azon belül is Németország a legnagyobb piacunk. A célunk – amellett, hogy fenntartjuk és fejlesztjük az európai kapcsolatokat –,

hogy próbálunk olyan piacokra is belépni, amelyeken nagyobb a növekedési lehetőség. Ilyenek a már említett távol-keleti és amerikai régiók. A szubszaharai térség esetében fel kell készülnünk arra, hogy különböző vízipari, egészségipari, illetve energetikai szolgáltatásokkal tudjunk megjelenni. Déli irányba többféle stratégiát vizsgálunk, például, hogy mi történik, ha összeállunk egy másik országgal, amely már erősebben van jelen az afrikai régióban, és együtt próbálunk meg a piacon érvényesülni. Ilyen típusú együttgondolkodás már elindult Törökországgal, kifejezetten infrastruktúra-fejlesztés, kórházépítés, úthálózat-fejlesztés, vasút, energetika területén. Az összefogás nem könnyű, mert nagyon intenzív a verseny.

Mire van szükség ahhoz, hogy Magyarország sikeres exportőr legyen?

Ha fenn tudjuk tartani Magyarország már egyébként is sikeres exporttevékenységének a növekedését, az mindenképp siker. Ha rövidíteni tudjuk a vállalkozásoknál a felkészülési időt, és csökkenteni a ráfordításokat, az minden esetben meg fog jelenni az összexportban. A HEPA működése szempontjából nem célszámokat határozunk meg, azt szeretnénk, hogy a magyar exportőrök elégedettek legyenek a szolgáltatásainkkal.