Kamatvágással segítheti a gazdaságot a Fed

Szerdán a Federal Reserve (Fed) a piaci várakozások szerint – július után – újabb 25 bázisponttal az 1,75–2,0 százalékos sávba csökkentheti az alapkamatot. Az ezt alátámasztó tényezők közül a legfontosabb a növekedés lassulása, valamint a kereskedelmi háborúnak a vállalati profitokra és a beruházási aktivitásra gyakorolt negatív hatása. Bár az elmúlt két negyedévben az amerikai gazdaság az erős fogyasztásnövekedés miatt rendre felülteljesítette az elemzői várakozásokat, a második negyedévben már negatív volt a beruházások és a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. Ráadásul az előretekintő bizalmi indikátorok többsége egyaránt a gazdaság további lassulására mutat, amit megerősít az ipari termelés és a gyártói megrendelések romlása is – húzta alá Módos Dániel, az OTP Elemzési Központjának stratégája. Ennek ellenére az elmúlt hetek jegybankári nyilatkozataiból az szűrhető le, hogy a döntéshozók nem egységesek a további lazítás mértékét illetően. A robusztus fogyasztásnövekedés, a 2,4 százalékon álló maginfláció és a feszes munkaerőpiaci kondíciók egyelőre afelé mutatnak, hogy a gazdaság lassulása átmeneti, és a következő egy évben kicsi a valószínűsége a recessziónak. A várakozások szerint a következő egy évben – a mostani várt vágással együtt – négy kamatcsökkentésre számít a piac. A kamatvágásoknál erőteljesebb lazító intézkedést azonban egyelőre nem kell várni a Fedtől, mivel a gazdaság helyzete ezt még nem indokolja.

Pénteken a hazai fizetési mérleg második negyedéves számaival ismerkedhetünk meg. A fizetési mérleg most azért fontos, mert a korábbi évek magas többlete és a gyorsan csökkenő adósságmutatók – az, hogy a bruttó külső adósság a GDP 120 százalékáról 60 százalék alá, a nettó külső adósság 60 százalékról 10 százalék alá, a bruttó külső devizaadósság pedig 90 százalékról 30 százalék környékére csökkent – hozzájárultak a magyar gazdaság sebezhetőségi és hitelminősítői megítélésének javulásához, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgásterének növekedéséhez, és időről időre felértékelődési nyomás alá helyezték a forintot. Ugyanakkor a korábbi évek jelentős többlete 2017 óta fokozatosan elolvadt az erős belső kereslet importigénye és amiatt, hogy a lassuló európai gazdaság negatív hatást gyakorolt az exportra. Az adósságpályák azonban továbbra is csökkenőben vannak.

A második negyedévre vonatkozó előzetes MNB-adatok már elérhetők, azok alapján hozzávetőlegesen egyensúlyközeli lehetett a folyó fizetési mérleg egyenlege. Ezen túl a második negyedéves adatközlés némileg fontosabb, mint a többi, ekkor építi be ugyanis az MNB az előző év adóbevallásainak tényadatait a korábbi becslések helyére a fizetésimérleg-statisztikában, azaz ilyenkor nagyobb az esélye a meglepetésnek és a korábbi negyedévek adatai érdemi revíziójának – hívta fel a figyelmet Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője. Ráadásul az elmúlt években egyre jobban kinyílt és már 5 milliárd euróra rúg a tévedések és kihagyások egyenlege. Szerencsés esetben az új adatok segítenek majd eldönteni, hogy ez korábban nem regisztrált importot vagy pedig rejtett tőkeexportot takar. Az első, kedvezőtlen esetben a külkereskedelmi egyenleg és a folyó fizetési mérleg egyenlege is számottevően rosszabb lehet az eddig ismertnél, ami akár tovább is gyengítheti a forintot. Ha pedig eddig rejtett tőkeexportról van szó, akkor az ország külső adósságpozíciója lehet jobb annál, mint amire az eddigi adatokból számíthattunk, bár ennek valószínűleg nem lenne forintpiaci hatása.