A magyar gazdaságot csak elrontani lehet
A magyar gazdaságot a fogyasztásalapú növekedés helyett a beruházások irányába kellene terelni, ugyanis míg az előbbi hosszú távon nem fenntartható, addig a fejlesztések a reálkonvergencia zálogát jelentik – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a múlt héten. A GDP-arányos beruházási ráta tartósan magas lehet, ha odafigyel rá a gazdaságpolitika, 2019-ben akár a 29 százalékot is meghaladhatja Nagy Márton szerint. Ezt az egyébként rendkívül magas szintet több elemző előrejelzése is alátámasztja. Az alelnök szavai szerint a magyar gazdaságot a következő négy-öt évben csak elrontani lehet, nagyon jó pályán vagyunk, nem szabad hagyni, hogy a magas nyomású gazdaság túlfűtött legyen.
Nagy Márton tíz pontban foglalta össze azokat a kritériumokat, amelyeknek a magyar gazdaságnak meg kell felelnie a következő években. Az inflációt 3 százalék közelében kell tartani. Legalább 2 százalékpontos növekedési előnyt kell tartani az Európai Unió átlagához képest, de nemcsak a bruttó hazai termék (GDP) esetében, hanem a bruttó nemzeti jövedelemben is. Ezt a kettős feltételt 2013 óta már teljesíti a magyar gazdaság, így a korábbi folyamatok fenntartására kell koncentrálni. A beruházási rátát 25 százalék felett kell tartani, ami ugyan magas importigénnyel jár, s így rontja a külkereskedelmi mérleget, ennek ellenére ebbe az irányba érdemes terelni a magyar gazdaságot. A folyó fizetési mérleget így is nulla körül érdemes tartani. A hitelezésnek évente 10-15 százalékkal kellene bővülnie. A versenyképességet tovább kell javítani, ehhez további akciótervekre lesz szükség, azonban a korábbiakkal ellentétben a humán erőforrás védelmére (egészségügy, oktatás), a hazai vállalatok megerősítésére (innováció, kkv-szektor, állami hatékonyság), családbarát intézkedésekre, foglalkoztatáshoz kötött családtámogatásra, illetve a mindennapi élet támogatására kellene fektetni a hangsúlyt. A családközpontú intézkedések között a gyerekneveléssel járó feladatok és a munkahelyi elvárások közötti egyensúly megtalálásában kellene az államnak nagyobb szerepet vállalnia.
Nagy Márton szerint ideális esetben a megtakarítási ráta 10 százalék felett alakul, ráadásul a lakosság a félretett pénzének jelentős hányadát tartaná állampapírokban, ebben a Magyar Állampapír Plusznak lehet nagy szerepe. A vállalati kötvények állományának el kellene érnie a 2 százalék GDP-arányos szintet, ezt a Növekedési kötvényprogram támogatja. A nettó külső adósság 2021-re várhatóan megszűnik, és Magyarország hitelezővé válik, ami a sérülékenységet csökkenti majd radikálisan. Emellett a maastrichti adósságráta 50 százalék alá csökkenése is fontos lenne, erre 2030-ig kerülhet sor. Az alelnök a szükséges feltételek között említette azt is, hogy a hazai bankrendszernek vissza kellene szereznie az emberek bizalmát, és hatékonyabban kellene működnie.
