BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Harminc százalékkal is csökkenhet a termelékenység a szerializáció miatt

Tudtuk, hogy óriási beruházásra kell készülni a szerializáció miatt, de alábecsültük a hatását – mondta a Világgazdaságnak Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke. Kifejtette, hogy egy egyedi azonosító nyomtatására alkalmas gép százmillió forintba kerül, ami 70-75 forintos pluszköltséget jelent egy doboz gyógyszer gyártásakor, függetlenül az árától.

Több gyógyszercég kifejezetten a februárban bevezetett szerializáció miatt jelentett be termékhiányt. Hogy állnak a Magyosz tagvállalatai az új gyógyszer-azonosítási rendszerrel?

A rendszer kötelező bevezetése egy rémálom. Február 9-én, azaz nyolc hónapja indult az európai gyógyszer-azonosítási rendszer, ettől a pillanattól nem lehet forgalomba hozni olyan vényköteles (és bizonyos nem vényköteles) termékeket, amelyek nem rendelkeznek egyedi azonosítóval és úgynevezett dézsmazárral. Egy olyan szabályozást erőltettek ránk uniós szinten, amely valamennyi, a gyógyszerellátásban részt vevő szereplőnek óriási teher, vagyis a nagykereskedőknek, a gyógyszerészeknek, és a betegeknek is többet kell várniuk a patikákban. A legnagyobb terhet azonban a gyógyszergyártók viselik, a hazai gyártók egyszeri beruházásként húszmilliárd forintot költöttek a rendszerre. Most a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendszer súlyos, olykor 10-30 százalékos termelékenységcsökkenéshez is vezetett, nem növelte a foglalkoztatottságot, nem beszélve a fenntartási költségekről. Összességében ez akkora teher, hogy valóban előidézhet ellátási nehézségeket.

Greskovits Dávid, a Magyosz elnöke
Fotó: Kallus György/VG

Február 9. óta egy úgynevezett stabilizációs időszak van érvényben a szerializáció terén. Ez meddig tart?

Ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) türelmén múlik. Büszkék lehetünk, mert a magyar szereplők időben felkészültek, és európai szinten is kiválóan teljesítettek. De nagyon sok problémával csak most szembesülünk. A rendszerben keletkező alertek, vagyis riasztások száma viszonylag alacsony. De csak viszonylag, nem tartunk még ott, hogy lezárjuk a stabilizációs időszakot. Továbbra is sok az emberi és technikai hibából adódó, úgynevezett fals alert, amely miatt a stabilizációs időszak lezárását követően a beteg nem kaphatná meg a gyógyszerét. Most azon dolgozunk, hogy a rendszer csak akkor jelezzen, ha valós hibát észlel. Magyarországon a zárt ellátási lánc abszolút biztonságos, évente háromszázmillió dobozt forgalmaznak a patikák.

Mekkora terhet ró évente a hazai gyógyszeripar szereplőire a rendszer?

Számításaink szerint a hazai gyártók négy-hat milliárd forintot költenek a rendszer éves fenntartására, de minél kisebb egy gyógyszeripari cég, arányaiban annál nagyobb teher számára a szerializációval járó követelmények megteremtése és működtetése. Annak a berendezésnek az ára, amely az egyedi azonosítót generálja, nyomtatja, amelyben van még egy kamera, és képes dézsmazárral lezárni a dobozt, százmillió forint. A gyógyszercégeknek minden egyes gyártósorra be kellett állítaniuk egy ilyet. Egy kis- és középvállalkozásnak ebből átlagosan hármat kellett beszereznie, a nagyvállalatoknak ennél lényegesen többet. A szerializáció a generikus gyógyszereket gyártó cégeknek fáj a legjobban, ugyanis náluk van a gyártósorok kétharmada. A rendszert a gyógyszer-hamisítás kiszűrése érdekében hívták életre, ami ellen a hazai gyártók is küzdenek, de azt kijelenthetem, hogy a magyar gyógyszerellátási rendszer eddig is szigorúan zárt láncú volt.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek