Olyan közeget kell teremtenünk, amelyben az ötletek és az új gondolatok megtalálják az útjukat az innovációs labirintusban – mondta a Világgazdaságnak a hazai találmányok piacra jutásának megsegítésére létrejött Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatója, Lepsényi István. Tájékoztatása szerint az állami vállalatnál a begyűjtött ötletekből kiválogatják a magas innovációs tartalmúakat, és azokat, amelyeknek esélyes a piacra jutása, ezek közül kerülnek ki azok, amelyeket a Valor Hungariae mentorál. Az innovációk mögött álló kkv-knak, feltalálóknak egészen addig megmarad a kapcsolatuk a mentorcéggel, amíg be nem indul a termékük gyártása. A Valor azon jó ötletek tulajdonosainak, amelyeket nem tud felvenni a programjába, segít megtalálni helyüket az innovációs intézményekben.
Az ötletek gyűjtésében és értékelésében a Valor egyetemekkel dolgozik együtt. A legtöbb egyetemen már létezik vagy alakul újításokkal foglalkozó szervezet. Azokat az ötleteket, amelyek nem illenek az adott egyetem fejlesztési profiljába, a vállalat átveheti, felkarolhatja. A Valor együttműködik a laborkapacitások kihasználásában is. A társaság nemcsak egyetemekkel lépett partnerségre: épp a napokban írt alá együttműködési megállapodást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, de összefogott a Hiventuresszel is: átirányítják egymáshoz a másik fél számára érdekes ötleteket. A tőkealap-kezelő által például gyakran nem támogatható egy az átlagnál nagyobb kockázatú, bonyolultabb műszaki tartalmú, nehezebben értékesíthető startup, amelyet azonban a Valor felkarolhat. Hasonló együttműködés kezdődött a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-vel is. A Valor kizárólag állami támogatásból működik, és bár a mentorálás később is állami hátterű és nonprofit alapú marad, ki kell építeni a társaság üzleti lábát. Ennek mikéntjét azonban még ki kell dolgozni, azután pedig szükség lesz a kormány döntésére.
„Alapvetően közvetítő feladatunk van, de meglátásunk szerint érdemes lenne a finanszírozás területére is kilépnünk a gyakran hátráltató korlátok miatt. A nagy pályázatokban ugyanis nem veszik figyelembe, hogy a feltaláló nem egy működő vállalat, és nem tud ötéves pozitív mérleget produkálni” – magyarázta Lepsényi István. Szerinte a kutatás-fejlesztési támogatásoknak már jól kialakult rendszerük van, de a folyamatokat fel kellene gyorsítani, mert most másfél év is eltelik a pályázatok kiírása és a finanszírozás között, ami egy ötlet esetében nagyon hosszú idő. A Valor finanszírozásban való esetleges megjelenése azonban nem lenne azonos a kockázatitőke-befektetéssel, mert – mutatott rá Lepsényi István – míg az utóbbi segít felépíteni a vállalkozást, a termékét piacra juttatni, majd eladja a céget, addig a Valor nem a startupot és az ötletet akarja eladni, hanem az abból megvalósuló terméket, hogy az hozzájáruljon a magyar növekedéséhez. „Az a célunk, hogy a feltalálók, innovátorok, egyetemisták és jó ötlettel rendelkező átlagemberek tudatában legyenek, hogy állami vállalatként bízhatnak bennünk. Azt akarjuk, hogy sikeresek legyenek, mert az a mi sikerünk is” – jelentette ki Lepsényi István.
A húszfős Valor Hungariae Zrt. a jövőben pénzügyi területen (kockázatelemzés, pénzügyi tervek verifikálása) kíván erősíteni. A munkáját segítő tudományos testület külföldön dolgozó magyar kutatókból áll, akik jelenleg 150-160 ötlettel foglalkoznak, és 32 projekten már dolgoznak.
Eltelhet
1,5
év is a kiírás és
a finanszírozás között
