Szabadságolások miatt esett a kibocsátás
A magyarországi ipar szerény augusztusi teljesítménye várható volt, miután júliusban kiemelkedő, 12 százalékos lett a bővülés. A lassulásban fontos szerepet kapott az, hogy a tavalyitól eltérően alakultak a gyárakban a leállások és a szabadságolások – reagált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A KSH szerint az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanez az adat szerepelt a hivatal első becslésében is. Ugyanakkor az idei, júliusi értékhez képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,2 százalékkal csökkent. Az adatok szerint az ipari export 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a belföldi értékesítés 1,3 százalékkal mérséklődött. A járműgyártás növekedési üteme számottevően lassult: az augusztusi kibocsátás csak 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, főként a nyári leállások miatt.
Az ipari termelés a Közép-Dunántúlon, a Dél-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon csökkent, míg a többi régióban 1,4 és 5,7 százalék közötti mértékben erősödött, ezen belül is a legnagyobb mértékben az Észak-Alföldön. A feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,8 százalékkal maradt el a tavaly augusztusitól. Az új belföldi rendelések 0,7 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 6,9 százalékkal estek. A teljes rendelésállomány a hónap végén 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Németh Dávid ennek kapcsán kifejtette, hogy a csökkenés az
európai gazdaság gyengélkedésére, a korábbinál visszafogottabb külpiaci keresletre utal. Az elemző szerint kérdés, hogy tartósan csökken-e a külső kereslet, ha igen, az visszafoghatja a magyar ipar fejlődését. A mostani kilátások szerint mindenesetre az idén 5,5 százalékos növekedést vár a magyar ipartól.
Az idén január és augusztus között az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 5,6 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások 6,2, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítés 6,4 százalékkal bővült. Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Pest régióban (8,9 százalék), a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,5 százalék).
