BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Többet ér a magyarországi átlagfizetés a romániainál

Nem fedi a valóságot az a napokban számos sajtótermékben közölt hír, amely szerint a román vásárlóerő megelőzte a magyar hasonló adatot.

Nem fedi a valóságot az a napokban számos sajtótermékben közölt hír, amely szerint a román vásárlóerő megelőzte a magyar hasonló adatot – ez derül ki az Eurostat által korábban közölt statisztikák vizsgálatából. Az állítás alapja egy felmérés, amely a GfK nemzetközi piackutató intézethez köthető, és arra az eredményre jutott, hogy a román fővárosban átlagosan mintegy 10,4 ezer euró körül alakul az egy főre jutó vásárlóerő egy évben, miközben Budapesten ugyanez valamivel több, mint 9,2 ezer euró. Az összehasonlításról több cikk is született arra fókuszálva, hogy már a bukaresti vásárlóerő is – Prágához és Varsóhoz hasonlóan – lekörözte a magyar fővárosét.

Fotó: Shutterstock

Csakhogy az Eurostat hivatalos adatai szerint

a vásárlóerő-paritáson számított magyarországi bruttó átlagkereset (13 824 euró) a V4-ek közül Lengyelországot és Csehországot követően a harmadik helyen állt 2018-ban.

A visegrádi csoporton belül a magyar adat jobb lett a szlováknál, illetve a térségen kívüli Románia eredményét ugyancsak megelőzte. A vonatkozó mutató trendje kedvező pályát ír le, hiszen a 2010-től 2018-ig bekövetkezett növekedési mérték tekintetében Magyarország a V4-ek közül Lengyelországot követve és Csehországot megelőzve, az azonos dinamikájú Szlovákiával együtt a második pozíciót foglalta el. Ha nem a bruttó, hanem a nettó átlagkeresetek szintje adja az összehasonlítás alapját, akkor az látszik, hogy vásárlóerő-paritáson mérve Magyarország Romániát mintegy 20 százalékkal előzi meg. Ráadásul úgy, hogy a rangsorolás a hazai családi adókedvezmények kihagyásával történt. A hazai index nem csak a románnál jobb: a magyar átlagfizetés többet ér, mint a horvát, a litván, a szlovák, a lett és a bolgár.

Nem a mostani az első alkalom, hogy a sajtóban a magyar és a román jövedelmi viszonyokat egymáshoz mérik. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy Romániában 2018-tól kezdődően a munkáltatói adókat és járulékokat is beszámítják a bruttó kereset fogalmába, ami nagyban torzítja a kiindulási adatokat. A gyakorlatban mindez ugyanis csupán annyit jelent, hogy a román bruttó minimálbér emelkedésének egy jelentős részét az adótartam növelése teszi ki. Mindez megfejelve a vásárlóerő-paritással tovább nehezíti az összevetést, hiszen a bruttó minimálbért nem, csak a nettót lehet elkölteni a boltokban.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek