Versenyképességi kérdéssé vált a lakhatás

Versenyképességi kérdéssé vált a lakhatási helyzet és a munkába járás feltételrendszerének minősége az európai munkaerőpiacon – tapasztalják a hazahívó börzéket szervező Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségénél (ÉVOSZ). Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Világgazdaságnak rámutatott: a munkabér nagysága és a legális foglalkoztatás után a harmadik legfontosabb kérdés a külföldön dolgozók számára is a lakhatás. Az állami támogatással elindult munkásszálló-építési program fontos, de nem mindenható megoldás – jelezte Koji –, a támogatási rendszer kiszélesítése az áfa-visszaigénylés lehetőségének bővítésével és a kedvezményes áfa további részleges meghosszabbítása tízezrek otthonteremtését segítheti. Az építőipari szakszövetség a lakóépületekre kötött szerződésállomány alakulásából ítélve úgy látja, kormányzati intézkedések nélkül fél éven belül beszakadhat az újlakás-piac. Számításaik szerint a tavaly november 1-jéig érvényes építési engedélyt kapott húszezer lakás mellé további tízezer megépítését garantálná a kormány, ha a határidőt kiterjesztené 2019 közepéig. Így utólagosan, ha ekkorra megszerezték az építési engedélyt, az új lakások építői 2023-ig élhetnének az 5 százalékos lakásáfa lehetőségével. Különben a 27 százalékra visszaugró áfa nyomán 22 százalékos áremelkedés vár a piacra, ami az építőipar teljesítményét is befolyásolhatja, derékba törve az éppen csak megerősödött lakásépítő cégeket.

Az önkormányzati választások hagyományosan rányomják bélyegüket az építőipar megren­de­lés­állományára: a kampány idején megugrik, utána viszont lejtmenet következik – válaszolta kérdésünkre Koji László, hozzátéve, minél nagyobbak a személyi változások, annál nagyobbak és hosszabbak a mínuszok. Az új testületeknek fel kell állniuk, és koncepciót kell alkotniuk, de reményei szerint a 2020-as költségvetéseket mielőbb végiggondolják a képviselő-testületek. A magyar építőipar harmadik legnagyobb megrendelője Budapest és a kerületi önkormányzatok, az ágazat teljes megren­delésállományának 50, utóbb már több mint 60 százalékát a közmegrendelések adják. Koji László úgy véli, Budapest építése és fejlesztése nem válik politikai kérdéssé, a megrendelt projektek el fognak készülni, a leállásokból senki sem szokott jól kijönni anyagilag.

Közlekedésfejlesztésre, út- és vasútépítésekre továbbra is szükség van, miként hosszú távú lakásprogramra is bérlakásépítéssel, panelprogrammal. A napi kétórás munkába járás már sok, havonta 40 órát, vagyis egy teljes heti munkaidőt tölteni közlekedéssel nem vonzó, a megfizethető és színvonalas bérlakások, a lakáspiaci mobilitás felé kell elmozdulni. Bécsben ma már szinte olcsóbb lakást bérelni, mint Budapesten – közölte Koji. Szerinte az ÉVOSZ legközelebbi, amszterdami hazahívó börzéjén várhatóan ismét fókuszba kerülnek a lakhatási kérdések és lehetőségek, akárcsak a közlekedésfejlesztés, amely egyre nagyobb súlyt képvisel a munkavállalói döntésekben. Példaként említette a szövetségi elnök Debrecent, ahol mindez a 2030-ig szóló városfejlesztési stratégia sarkalatos pontja, hiszen a városba is új, részben jól képzett munkaerőt kell vonzani az autóipari beruházáshoz is.