Itthon kellene tartani az alapanyagot

Csak magas állategészségügyi státuszú tehénállomány képes olyan tejet adni, amely értékesíthető a világpiacon – jelentette ki Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Tej Terméktanács rendezvényén. A hazai állomány ilyen szempontból stabil, ezért – miután több betegségtől is mentessé váltak a magyarországi szarvasmarhák – könnyítésekre is lehetőség nyílik. Ilyen például, hogy a gümőkór kiszűrésére szolgáló tuberkulinpróbát nem hathetes, hanem 12 hónapos korban kell először végrehajtani.

A piaci helyzet Európában és Magyarországon is kiszámíthatóan alakul, az uniós nyerstej-termelés 2013 óta folyamatosan emelkedik, eközben pedig a nemzetközi piacokon nincs tejfelesleg. „Itthon az állomány is nő, de a növekményt nem a tejelő szarvasmarhák adják” – mutatott rá Bognár Lajos.

A hazai fogyasztás ütemét serkentette, hogy a tej áfája 5 százalékra csökkent, emellett több sajt és a vaj is fogyott.

A hazai termelők és feldolgozók számára is nagy kihívás, hogy a folyamatosan változó fogyasztói igényeknek meg kell felelniük.

A szarvasmarha-állomány 58 százalékát gazdasági szervezetek tartják, de az elmúlt időszakot arányeltolódás jellemezte, mivel itt csökkent, míg az egyéni gazdaságoknál nőtt az állatlétszám. Magyarországon 119 tejfeldolgozó működik, de a felvásárolt tej 70 százalékát három üzemben dolgozzák fel. A magyar tejágazat nem tudja kielégíteni a hazai keresletet. Ez látszik abból, hogy a tej és a tejtermékek külkereskedelmének egyenlege tavaly 16,7 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Ezen a helyzeten a helyettes államtitkár szerint nem segít, hogy Magyarországról nyers tejet is exportálnak, ahelyett, hogy a külföldre kerülő alapanyagból is itthon készülne magasabb hozzáadott értékű termék. Ezért stratégiai cél a hazai lakosság jó minőségű hazai tejtermékkel való ellátása a lehető legmagasabb hozzáadott értékkel. A több mint hatezer foglalkoztatottal működő magyar tejipar tavalyi árbevétele 316 milliárd forint volt, ebből az export 70 milliárdot tett ki.

Bognár Lajos arról is beszélt, hogy a GMO-mentesség (vagyis az, hogy az élelmiszerben ne legyenek genetikailag módosított szervezetek) orientálja a magyar fogyasztókat, annak ellenére is, hogy nagyobb részük nincs tisztában a fogalom jelentésével. GMO-mentesnek akkor tekinthető egy tejtermék, ha a tehenet a fejést megelőző legalább három hónapban GMO-mentes takarmánnyal etették.

Tavaly

316

milliárd forint volt a magyar tejipar árbevétele