Még árprésben van a húsipar

Éves árnövekedésének csúcsán járt szeptemberben a sertéshús: a KSH adatai szerint 13,3 százalékkal magasabb volt a fogyasztói ár, mint egy éve. A tőkehúsok ára januárban még a tavaly év eleji szint alatt volt, áprilistól egyre gyorsabban emelkedik, a KSH által vizsgált élelmiszer-termékcsoportok közül a burgonya után itt a legnagyobb az emelkedés. A marhahús szeptemberben 4, a baromfihús pedig csak 1 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban. Bár az alacsony hazai fogyasztás miatt a marhahúst a sertéspiaci szakértők nem tartják konkurens terméknek, a baromfinál már ez is szempont. A húsiparosok igazi gondja azonban az, hogy költségeik – benne az élő sertésre fordított kiadások – lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek, mint termékeik átadási árai.

Az élő sertés felvásárlási ára ugyanis – javarészt a sertéspestis (ASP) következményeként – január és szeptember között éves szinten több mint 35, tavaly szeptemberhez képest pedig 26 százalékkal emelkedett, ráadásul a húsfeldolgozóknak is növekvő bér- és energiaköltségekkel kellett számolniuk. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint az élősertés-piacon az év hatodik hete óta – amikor a legalacsonyabb volt idén a sertés felvásárlási ára – már több mint 40 százalékos az áremelkedés. Az pedig a külpiacokon is gyengíti a hazai cégek versenypozícióit, hogy eközben uniós szinten az élősertés-ár növekedésének mértéke a magyarországinál alacsonyabb. A magyar árak intenzívebb növekedését az élő sertés iránt megnövekvő romániai kereslet és a forint gyengülése okozta – szól a szakértők magyarázata.

A húskészítményeknél a tőkehúsokénál is később és kisebb mértékben sikerül az átadási árakban érvényesíteni a költségek növekedését. „Nyár végén már a kiskereskedelem is elhitte, hogy nem átmeneti állapotról van szó, és némi áremelést sikerült elérni. Ez azonban még mindig messze van attól, hogy a zérópontot elérjük” – utalt Éder Tamás arra, hogy ma veszteséget termelnek a húsfeldolgozók. Ez az áremelkedés egyébként a szalámi, szárazkolbász, sonka kategóriájában szereplő termékeknél 6, a párizsi felvágott és a kolbász név alá soroltakban pedig 8 százalékos volt éves szinten szeptemberben.

Egyéb termékcsoportokban nem volt ilyen intenzív árnyomás, mint a hússzektorban. A KSH által vizsgált baromfitermékek közül a pulykamellfilé ára 4,6 százalékkal emelkedett, miközben a vágópulyka felvásárlási ára ebben az időszakban ennél kisebb mértékben, 3,2 százalékkal lett magasabb. A vágócsirke felvásárlási ára viszonylag szűk sávban mozgott január óta, ahogyan a fogyasztói ára is: a csirkecomb például 2,5 százalékkal drágult, a csirkemellfilé pedig szeptemberben kevesebb mint 1 százalékkal olcsóbb lett.

Mérséklődő drágulás

A mezőgazdasági termékek összesített termelői árának emelkedése is kevésbé volt intenzív az utóbbi hónapokban. Júniusban éves szinten még 10,3 – az idei legmagasabb ütemű – drágulást regisztrált a KSH, ez pedig júliusra 8,1, augusztusra pedig 4,2 százalékra mérséklődött. Ezen belül az élő állatokért 11,6, az állati termékekért 3,4, a növénytermesztési és kertészeti árukért pedig 1,5 százalékkal kaptak magasabb árat a termelők. Ennek megfelelően az élelmiszer-infláció is némileg mérséklődött az elmúlt időszakban: júliusban 6, augusztusban 5,6, szeptemberben pedig 5,1 százalékos volt az élelmiszerek éves áremelkedése. | VG