Meg kell őrizni az ágazat támogatási szintjét

Egyre gyorsuló ütemű változásnak vagyunk résztvevői, s ez nem kerüli el az agrár- és élelmiszeripari ágazatot sem – mutatott rá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Világgazdaság Beruházási kényszer az agráriumban című, tegnap megtartott konferenciáján. A gazdasági szereplők szemléletváltása is elengedhetetlen, a kamara ezért számos olyan programot és fórumot szervez, ahol bemutathatja, melyek a fejlődés főbb irányvonalai. Folyamatban van a digitalizációval kapcsolatos stratégia kivitelezése is. A kamarai javaslat második pontjaként említette a termőföld kérdését. „A földforgalmi törvény átalakításával megerősítettük a helyi földbizottságok szerepét, jól működő rendszer alakult ki. A helyben élő gazdálkodók érdemben befolyásolhatják, hogy a termőföld kinek a kezébe kerülhet” – mutatott rá. A NAK elnöke hozzátette: az osztatlan közös tulajdon vonatkozásában egy előremutató jogszabálytervezet van kialakulóban, remélhetőleg rövidesen a parlament elé is kerülhet. Egyébként a gazdaságok működési formái miatt is átláthatatlan viszonyok alakulnak ki. A Pénzügyminisztériummal és az agrártárcával folyamatosak a tárgyalások, mivel ez alapvetően adózási, szabályozási kérdés, amelyen változtatni kell.

Győrffy Balázs arról is beszélt, hogy a közös agrárpolitikában (KAP) meghatározott források fenntartásáért nagyon meg kell küzdeni. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi támogatási szintet fenn kell tartani, még akkor is, ha nemzeti költségvetésből kell kiegészíteni az esetleg kieső összegeket. Kitért arra is, hogy a kockázatkezelési rendszerre tett kamarai javaslatok nagy része már teljesült. A jégkármérséklő rendszer például mintegy ötvenmilliárd forintnyi értéket óv meg csak a mezőgazdaságban. A kamara szakmai javaslatai közül az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések is folyamatban vannak. „Az együttműködésnek nincs alternatívája, termékpályaszintű szerveződéseknek kell kialakulniuk” – jelentette ki. Nyolcadik pontként az élelmiszerlánc fejlesztésére tett javaslatot a kamara. Ebben a témában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, a NAK alelnöke tartott előadást. Elmondta, hogy az utóbbi öt év termelési és értékesítési mutatói vegyes képpel szolgálnak az élelmiszeripar tekintetében. „Az ipar fejlődési üteme mindig meghaladta az élelmiszeripar fejlődési mutatóját, kivéve a 2018-as évet. Ez viszont némi pislákoló reményt is jelent” – mondta. Tavaly 2,8 százalékkal nőtt a belföldi értékesítés. Közben az élelmiszeripar belföldi értékesítési volumene 2018-ban meghaladta a kiskereskedelem forgalmát. Ez azt jelenti, hogy javult a hazai előállítású termékek itthoni értékesítési helyzete. „Elmondhatjuk, hogy visszaszereztünk némi felületet a kiskereskedelmi áruházak polcain” – húzta alá Éder Tamás. Szólt arról is, hogy a feldolgozók árprésbe kerültek, mert nem vagy csak visszafogottan tudják érvényesíteni növekvő költségeiket a kiskereskedőkkel szemben. Ettől függetlenül tavaly kisebb mértékű jövedelmezőségjavulás lehetett, vagyis az ágazatban hatékonyságnövekedés ment végbe.