Kiemelt figyelem a fiatal gazdáknak

Gyakorlati lépésekkel igyekszik vonzóvá tenni a fiatalok számára a mezőgazdaságot az Agrárminisztérium, ami része a generációváltást elősegíteni hivatott, 2020-tól 2030-ig tartó programnak – mondta Bagdán Boglárka, a tárca agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által szervezett U20 – Tiétek a jövő című konferencián, amelyről az OTP Agrár honlapja számolt be. Fontos cél az is, hogy a már agrárpályán lévőket a mezőgazdaságban tartsák.

A generációváltás sikeres végrehajtása azért is kulcskérdés, mert a társas gazdaságoknál és az egyéni gazdálkodóknál az 55 év felettiek aránya közelíti vagy meg is haladja az 50 százalékot, a gazdaságok irányítói körében pedig még kevesebb a fiatal. Ha nem jól zajlik le a gazdaságok átadása és a fiatalok megnyerése az agrárium számára, az a hazai élelmiszer-termelést is veszélyeztetheti – mondta a helyettes államtitkár.

A minisztérium programja illeszkedik a közösségi agrárpolitikához, az Európai Unióban ugyanis specifikus célkitűzés a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiataloknak. A tervek szerint a 2020 utáni uniós támogatási ciklusban is lesz többlettámogatás a fiatal gazdáknak – akiken továbbra is a 40 év alatti gazdálkodókat értik –, de elképzelhető, hogy megfelelő végzettséget is előírnak számukra. Fennmarad a fiatal gazdák induló támogatása – várhatóan maximum 100 ezer eurós összeggel –, és támogatható lesz például a földvásárlás is.

Hiányzik az agrárszakképző intézményekből kikerülő fiatalok utókövetése – mondta az Agrya által indított U20 projektet ismertető Mikula Lajos, az Agrya ügyvezető titkára, aki szerint a projekt alkalmas lesz ezeknek a fiataloknak a mentorálására. Fontos lenne, hogy javuljon a gazdák együttműködési készsége, és a kezdők több segítséget kapjanak. Az együttműködésre való hajlandóság a magyar agráriumban jellemzően alacsony, de a fiatalok körében már sokkal inkább jelen van – tette hozzá Mikula Lajos.

A projektben nem formális képzési eszközöket is alkalmaznak, például úgy is gyarapíthatják a vállalkozói készségeiket a végzős tanulók, hogy két évre bekapcsolódnak egy önkéntes mentorálási programba. Ennek keretében fiatal gazdálkodók szerveznek számukra gyakorlati bemutatókat, képzéseket, utána, a program zárultával formálisan is csatlakozhatnak szakmai szervezetekhez.

A konferencián bemutatták annak az ősszel készített felmérésnek az eredményeit, amely az ag­rár­szakképző intézmények 397 végzős tanulójának a megkérdezésével készült. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 71 százaléka az agráriumban képzeli el a jövőjét, ezek 62 százaléka dolgozni kezd, és csupán 38 százalékuk tervezi, hogy továbbtanul. A konferencián előadást tartó Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója arra biztatta a végzősöket, hogy célozzák meg az agrár-felsőoktatást, mert ma már a felsőfokú végzettség sok területen alapvető követelmény. Jó agrárszakemberekre pedig nemcsak a termelésben, hanem például az államigazgatásban, az oktatásban és a bankszektorban is szükség van.

Egy bank más emberek pénzével gazdálkodik, ami nagy felelősség – emlékeztette a hallgatóságot előadásában Kemény Gábor, az OTP Bank üzletfejlesztési tanácsadója. Beszélt emellett a hazai vállalkozásszerkezetről: 2017-ben a KSH-adatok szerint a kilenc vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások száma 679 ezer volt – ebbe a körbe tartoznak a mezőgazdasági egyéni vállalkozók is. Az elmúlt években átlagban évi 60 ezer új vállalkozás alakult Magyarországon, ez a szám egyes években megközelítette a 100 ezret. Az első évet általában a vállalkozások 80 százaléka éli meg, a hároméves kort viszont már csak 50 százalékuk. A banknak egy induló vállalkozásnál – mint amilyen a fiatal gazdáké – mérlegelnie kell, hogy az adott vállalkozás vajon a három év múlva is működők csoportjába tartozik-e. Ezért egy fiatal gazdánál nem a teljesítmény, hanem a fedezet áll a középpontban, mivel egy kezdő agrárvállalkozónak nincs öt-tíz-tizenöt éves múltja, a bank erre nem tud támaszkodni, amikor elbírál egy hitelkérelmet. Mindezek okán az OTP Bank által kínált termékek közül az Agrár Széchenyi Kártya a pénzintézet számára is biztonságos megoldás, ugyanis emögött az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) garanciája áll. Ez egy mezőgazdasági célú, szabad felhasználású folyószámlahitel, amelynél a hitelösszeg minimum 500 ezer, maximum 100 millió forint, de a fiatal gazdáknak legfeljebb 25 millió forint hitel adható. Mindez egyhavi Bubor plusz 4 százalékos kamattal, amelyre

4 százalékos kamattámogatás jár, az AVHGA 1 százalékos ügyleti díjából pedig 0,75 százalékot az állam átvállal, vagyis kifejezetten kedvező kondíciójú termék. Arra kell csak ügyelni, hogy megfelelő forgalom legyen a számlán, ellenkező esetben kamat számolható fel – hívta fel a figyelmet Kemény Gábor. Az OTP Bank szakértője szerint egy fiatal gazdának általában az OTP Zöld Kártya – Támogatások Faktoring konstrukciói jelenthetik az alapot. Ezzel a termékkel ugyanis 29 támogatási jogcím előfinanszírozása oldható meg, sőt többre kétévnyi támogatás is előfinanszírozható. Szintén rendelkezésükre áll a fiatal gazdáknak OTP Agrárfejlesztési hitel, itt a termőföldfedezet jelentős könnyebbséget jelenthet. Kemény Gábor szerint a lízing – amelyet az OTP leánybankja, a Merkantil Bank finanszíroz – hasonlóképpen testhezálló megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a lízingelt eszköz tulajdonjoga a banknál marad. Az NHP fix is kedvező, elérhető termék, hasonlóan a Vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó agrárberuházási hitelhez, amelynél azonban legalább egy lezárt gazdasági év szükséges.

Az unió továbbra is

100

ezer eurót ad az induló vállalkozásoknak