A hatéves bérmegállapodás nyomán folytatódó béremelések, a foglalkoztatottak számának emelkedése, a fogyasztás dinamikus bővülése, a gazdaságfehérítés terén meghozott kormányzati intézkedések, valamint a Gazdaságvédelmi Akcióterv már tavaly elindult elemei az év egészére nézve 5 százalék körüli növekedést eredményezhettek. Ennek köszönhetően általános forgalmi adóból 603,7 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 247,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 466 milliárd forinttal, jövedéki adóból pedig 64,5 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2018-ban. Míg uniós bevételből 1468,6 milliárd forintot könyvelhetett el a büdzsé, a projektek összkiadásai 1556,8 milliárd forintot jelentettek.
2019-ben a hazai fejlesztési kiadások közül jelentős forrás jutott a Modern Városok Program és Modern Falu Program beruházásaira, a közút- és vasúthálózat modernizációjára, a vállalkozások versenyképességének erősítésére.
A fenti intézkedések mellett a különféle társadalmi célok megvalósítására biztosított források emelhetők ki, különösen a Családvédelmi Akcióterv elindítása, amelynek legnépszerűbb intézkedését,
Emellett kibővítve folytatódott az otthonteremtési program is: a eddig ötezer kistelepüléseken élő család otthonhoz jutásához járult hozzá. Tavaly a nyugellátások ismét megőrizték vásárlóerejüket, a gazdaság teljesítményének köszönhetően pedig minden korábbinál magasabb mellett rezsiutalvány járt az időseknek.
Ezen túl számos területen történt kormányzati béremelés, közülük a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők a munkájuk elismeréseként részesültek év végén egyszeri juttatásban.
Az államháztartás központi alrendszere decemberben 452,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, az év egészére ez 1219 milliárd forintot jelentett.
Ebből a központi költségvetés 1023,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 234,8 milliárd forintos deficittel zártak az elkülönített állami pénzalapok 39,6 milliárd forintos többlete mellett. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti egyenlege pontosan az önkormányzati alrendszer, valamint az ide sorolt egyes szervezetek gazdálkodási adatainak ismeretében, illetve a szükséges módszertani korrekciók után március végén, a KSH mutatói alapján határozható majd meg.
