Elképesztő rali áll a görög állampapírpiac mögött: a hozamok több lejáraton a mindenkori mélypontra estek.
A rövid lejáratúak közül a kétéves eszköz hozama 1,3 százalék alá esett január végére, pedig tavaly ősszel még 3,3 százalék fölött járt. Az ultrahosszú papírokra is óriási a kereslet: a 25 éves adósságpapír hozama 1,7 százalékon állt.
Nehéz megindokolni az óriási keresletet, különösen amiatt, hogy a görög papírok minden hitelminősítőnél mélyen a bóvlikategóriában vannak. Januárban Athén óriási befektetői érdeklődés mellett 15 éves papírokat dobott piacra: a 2,5 milliárd eurónyi mennyiséget nyolcszorosan jegyezték túl, az átlaghozam 1,88 százalék lett.
Athén a hozamvadászok Mekkájává vált.
Az egész euróövezetben rajtuk kívül csak hat ország ad pozitív hozamot tízéves lejáraton, közülük a görögé a legmagasabb. Olaszország van még hasonló szinten, a múlt hét végén 86 bázisponton állt a hozammutató. Több elemző megjegyezte: a spekulatív tőke nagy mennyiségben mozdulhatott rá a múlt havi aukción a papírokra, mivel az ország várhatóan két éven belül a befektetési kategóriában lehet.
Ekkor pedig az intézményi befektetők nagy mennyiségben vesznek majd az adósságpapírokból, feltolva az árfolyamot, a mostani spekulánsok pedig magas profittal adhatnak túl az eszközökön.
Fontos szempont a befektetői megítélésben, hogy viszonylag jól halad a görög gazdaság talpra állítása. Az éves bázisú GDP-növekedés már három éve 1,5–2,5 százalék közt van, a költségvetés 2016 óta folyamatosan többletes, s a becslések szerint tavaly is pluszban zártak.
A folyó fizetési mérleg válság környéki 10-15 százalékos hiányát az elmúlt évekre 1 százalék környékére szorították.
Ráadásul a befektetők díjazzák, hogy a tavaly megválasztott Kiriákosz Micotákisz kormányfő kifejezetten piacpárti, ami tovább növelte a befektetői bizalmat.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
