Új helyzetet teremtett a hazai versenyszférában, hogy 2020. január 1-jén hatályba lépett a közbeszerzési törvény módosítása – állapította meg a Világgazdasághoz eljuttatott elemzésében Andorka Miklós, a MAPI csoport stratégiai igazgatója. Úgy véli, üdvözlendő a változás, hiszen akár egy évvel rövidebb idő alatt is meg lehet valósítani a részben pályázati pénzből finanszírozott fejlesztéseket, miután eltörölték a támogatott gazdasági szervezetek közbeszerzési kötelezettségét. Több ezer magyarországi cég, köztük számos hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás fejlődése, növekedése elől hárult el az akadály azáltal, hogy nincs többé a korábban 25, majd 40, végül pedig 68 millió forintban megállapított értékhatár.
Fotó: MTI / Krizsán Csaba
Andorka Miklós szerint ugyanis azt, aki az elmúlt években szabad szemmel is látható beruházásra adta a fejét, kompromisszumokra kényszerítették a limitek még akkor is, ha csak 30-35 százalékos támogatási intenzitással jutott forráshoz. Bár a kutatás-fejlesztési projektek és a kombinált termékek kivételt képeztek a közbeszerzés nyűge alól, a gépvásárlásoknál nem lehetett megkerülni a legjobb esetben is négy-hat hónapig elhúzódó eljárást. Ez az idő akár a duplájára, nyolc-tizenkét hónapra is könnyen felkúszhatott, ha menet közben valamilyen váratlan fennakadás történt.
A múlt év végéig irányadó közbeszerzési kötelezettség árnyoldalaként ráadásul az is előfordulhatott, hogy egy feldolgozóipari cég a megszokott német gyártmányú munkagép beszerzése helyett rákényszerült az 5-6 százalékkal olcsóbb, hasonló kínai berendezés megvásárlására, noha annak a működtetésében és karbantartásában járatlan, és a termelése is a másik, már bejáratott típusra volt szabva – hozott fel a szakértő egy jellemző példát. Mindez szerinte oda vezetett, hogy rengeteg kedvezményezett fújta le az ígéretes fejlesztését, és mondott le egyúttal a támogatásról is, csak hogy mentesüljön a közbeszerzési eljárással járó tortúrától.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
