Maradt a 0,9 százalékos alapkamat
Elemzők sem vártak változást kedden a monetáris kondíciókban. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Kiemelt figyelem övezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülését, miután januárban 4,7 százalékra ugrott az infláció, majd Nagy Márton, az MNB alelnöke kijelentette:
a jegybank kész minden eszközt bevetni, hogy visszaterelje az inflációt a toleranciasávon belülre.
Előző, januári ülésén a monetáris tanács nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. Elemzők úgy vélték, hogy a jegybank egyelőre nem változtat sem az alapkamaton, sem az egynapos betéti kamaton.
Februárban még nem lép a jegybank
A forintárfolyamtól és a februári inflációs adattól függ, hogyan alakulnak a kondíciók márciusban – derült ki a Világgazdaság körkérdéséből.
Az elemző véleménye
Új elemek a jegybanki közleményben – írja kommentárjában Varga Zoltán az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Mint írja: az utolsó bekezdésben fontos kiegészítést olvashattunk, erre korábban Nagy Márton alelnök is utalt: „A Monetáris Tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, amelyre alapozva meghatározza, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében. Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a Monetáris Tanács kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni.” Változott tehát a közlemény hangvétele, míg a januári inkább galamb-hangvételűnek volt mondható, most ismét semleges álláspontra helyezkedett a jegybank az inflációval kapcsolatban. Ugyanakkor a prognózis egyelőre változatlan: „A fogyasztóiár-index 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.” Ezen kívül a döntéshozók felhívták rá a figyelmet, hogy a koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus terjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja.
Jelentősen csökkent a devizaswapok állománya.
Január közepe óta összesen 331 milliárd forinttal csökkentette a jegybank a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, mely hozzájárulhatott a bankközi kamatok emelkedéséhez. Az első negyedévre megcélzott, kiszorítandó likviditás 3-500 milliárd forint, de várhatóan a második negyedévre csökkenteni fogják. Erre a bejelentésre a következő, március 24-én esedékes kamatdöntő ülésen kerül majd sor, akkor megismerhetjük a friss inflációs jelentés keretszámait, és várhatóan sajtótájékoztatót is fog tartani az MNB.
7 éves csúcson az infláció.
Januárban – éves bázison – 4,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, ilyen lendületes növekedésre utoljára 2013 elején volt példa. A januári inflációs számok megjelenését követően Nagy Márton alelnök jelezte, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az visszatérjen a toleranciasávba, és az utóbbi időszakban emelkedtek az inflációs kockázatok. Kitért a forintlikviditást nyújtó devizaswapok kérdésére is, és leszögezte, hogy tudatosan csökkentették az elmúlt hetekben a likviditást. Nincs könnyű helyzetben a jegybank, hiszen egyrészt a felfelé mutató inflációs kockázatot növelő forintgyengülést, másrészt a bankközi kamatok túlzott emelkedését is igyekszik fékezni, viszont a két folyamat egymással szemben áll.
