A baromfiágazaté a vezető szerep

Az agrárágazat tavalyi (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt), folyó alapáron számolt 2,8 milliárd forintos kibocsátási értékéből az állatok és állati termékek termelése ezermilliárd forinttal, vagyis 36 százalékkal részesedett – írja az állatállományról szóló jelentésében a KSH. Az állattenyésztés termelési értékének legnagyobb hányadát (36 százalékát) a baromfi és a tojás adta, ezt követi a marha és a tej 29, a sertés 27 százalékkal, míg az egyéb állatfajok és állati termékek 8 százalékos részesedést értek el.

A legnagyobb termelési értéket adó baromfifélék tartására jellemző a gazdaságméretet el nem érő háztartások magas aránya. A tyúkok száma 2019. december 1-jén 30,9 millió volt, lényegében nem változott egy év alatt. A 11 milliós tojóállomány viszont 1,6 százalékkal csökkent a 2018. decemberihez képest. A vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest 2,6 százalékkal, kilónként 261 forintra emelkedett, miközben a 156 millió darabos felvásárolt mennyiség 9,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A kacsa- és a lúdállomány nagymértékben, 8,1, illetve 12 százalékkal esett vissza, a pulykák száma pedig 6,3 százalékkal csökkent.

A szarvasmarha-állomány tovább gyarapodott: tavaly december 1-jén 909 ezer volt. A tehénállomány ebből 412 ezer, ez egy év alatt 2,2 százalékos bővülés. A húshasznú tehenek száma az elmúlt öt évben 65 ezerrel emelkedett, ami 63 százalékos növekedés. A tehénállomány pótlására szánt előhasi üszők állománya (33 ezer) 2018 decemberéhez képest nem változott. Az egyévesnél fiatalabb szarvasmarhák száma hétezerrel, 2,6 százalékkal, az egy-két éves szarvasmarháké 11 ezerrel, 5,9 százalékkal nőtt.

A sertések száma 2019. december 1-jén 2,6 millió volt, ez 8,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A KSH szerint ez a vadállományban felbukkanó afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigorításokból, valamint a 2014-ben induló PRRS-mentesítési programból is adódhat.

Az elmúlt egy év alatt a hízósertések száma 103 ezerrel (8 százalékkal), a malacok száma 34 ezerrel (4,9 százalékkal), a süldőké pedig 73 ezerrel (11 százalékkal) csökkent. Az anyakoca-állomány egy év alatt 13 százalékkal csökkent, 2019 decemberében 155 ezret tett ki.

Tavaly a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 445 forint volt, ez 22 százalékos növekedés 2018 azonos időszakához képest. A felvásárlási ár emelkedése idén is folyamatos volt, és – ahogy Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke nemrégiben a Világgazdaságnak elmondta – már az 550 forintot is meghaladja a kilónkénti ár, ez éves szinten több mint 50 százalékos emelkedés. A felvásárolt vágósertések száma 3,7 millió volt, ez 5,3 százalékkal mérséklődött, átlagos tömegük 116 kilogramm.

A juhállomány is csökkent: 2019. december 1-jén 1,1 millió, az anyajuhok száma 782 ezer volt, az előbbi szám 48, az utóbbi 16 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól. 2019-ben a vágójuh kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 7,0 százalékkal, 835 forintra emelkedett, a felvásárolt mennyiség pedig 8,0 százalékkal, 286 ezer darabra csökkent 2018-hoz viszonyítva.

Tavaly az ország lóállománya 52 ezres, ezen belül a kancaállomány 27 ezres volt, az előző évhez képest lényegében nem változott. A kecskeállomány egy év alatt kétezerrel csökkent, számuk december 1-jén 63 ezret tett ki. Az 1,2 milliós házinyúlállomány 32 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a vágógalambok száma pedig 76 ezer volt, ami 6,6 százalékkal csökkent. A méhcsaládok száma 849 ezer volt, 2,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.