Hazajárnak a magyarok Németországba
Sorozatban kilencedszer dőlt meg a külföldi vendégéjszakák számának rekordja Németországban, a 2018-ban mért 87,7 milliós csúcsot ugyanis már a tavaly január–novemberi időszak is túlszárnyalta 2,6 százalékkal – közölte Czeiszing Miklós, a Német Turisztikai Hivatal (DZT) képviselet-vezetője. Kifejtette, hogy
Magyarország mint küldőpiac bekerült a top 25-be mintegy 300 ezer érkezéssel és hozzávetőleg 800 ezer vendégéjszakával, az utóbbi tízéves távlatban 80 százalékos növekedésnek felel meg.
A szövetségi köztársaságot a magyarok harmada üdülési céllal keresi fel, 54 százalékukat a városlátogatás és a rendezvényturizmus vonzza, 20 százalékuk az üdülőrégiókat veszi célba, 9 százalékuk pedig körutazásra kerekedik fel.
Egyre hangsúlyosabb Németországban a természetturizmus és az aktív pihenés – ismertette a DZT képviselet-vezetője. Ez a szegmens bátran támaszkodhat
A túrázás növekvő népszerűségének a 200 kilométernyi jól kitáblázott túraútvonal az oka, a legkeresettebbek közé pedig a fakorona-útvonalak, a Ranger-ajánlatok, a zarándokutak, a csillagparkok és a gasztronómiai túrák tartoznak. Emellett a kerékpározás is egyre felkapottabb, ami nem csoda, hiszen
70 ezer kilométernyi bicikliút és több mint száz tematikus útvonal áll rendelkezésre.
De aki két keréken keresné fel a borászatokat, az is széles választékkal találkozhat: 13 szőlőtermesztő régió és több mint 80 ezer bortermelő közül válogathat.
Czeiszing Miklós rávilágított, hogy Németország a kultúra és a zene országa is. Az IPK International felmérése szerint az európaiak 2018-as 183,5 millió kulturális utazása közül 21,8 millió Németországba vezetett. Ezzel Németország 12 százalékos piaci részesedéssel az európai utazók első számú kulturális úti célja, megelőzve Spanyolországot és Franciaországot (10-10 százalék), illetve az Egyesült Királyságot és Olaszországot (9-9 százalék). A tengerentúli országokból egy év alatt mintegy 170 milliószor indultak kulturális utazásra turisták, ebből 3,6 millió irányult Németországba, ami 2 százalékos piaci részesedésnek felel meg.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
