BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kétséges a berlini díjsapka hatékonysága

Hosszú távú, kellemetlen gazdasági hatásai lehetnek a berlini bérletidíj-sapka bevezetésének – már ha egyáltalán működni fog a korlátozás.

Erősen kétséges a berlini bérletidíj-sapka jövője és hatékonysága is. A német törvényhozás a főváros bérlőinek védelmében vezette be a korlátozást, de a nem várt következményeket az egész város, sőt Németország is megérezheti. Az átlagos berlini albérletárak nemzetközi összehasonlításban nem drágák, sőt, még egyes német városokban is többet kell fizetni egy lakásért,

az elmúlt tíz évben bő 50 százalékkal drágultak a bérleti díjak

– mutat rá a Concorde Értékpapír Zrt. elemzése. Ha innen nézzük, akkor jogos bérlői igény a drágulás megfékezése, bár erősen kétséges a szabályozás alkalmassága – már ha egyáltalán átmegy őszig az Alkotmánybíróságon.

A korlátozásnak lesznek azonnali, egyértelmű hatásai is, különösen az építőipari aktivitás gyors zuhanása. Emellett a Deutsche Bank friss elemzésében rámutat, hogy jó pár olyan következménye is lehet a szabályozásnak, amivel a honatyák nem számoltak. A korlátozás másodkörös hatása lehet nemcsak a berlini, hanem a teljes német ingatlanpiac átrendeződése.

Ha a főváros korlátozása sikeres lesz, a befektetők arra spekulálhatnak, hogy a berlininél drágább piacokon, Stuttgartban, Frankfurtban és Münchenben is bevezethetik a sapkát. Ez az összes városban visszavetheti az építőipart.

Fotó: AFP

Ráadásul hiába nem emelkednek az albérletárak, az építőipar hanyatlása miatt nem épül elég ingatlan, így a kínzó lakáshiány sem csillapodik.

Megváltozhatnak a tulajdoni arányok is a főváros körül. 2018-ban a berlini lakosok csupán 17,4 százaléka lakott a saját lakásában, a többi bérelte az ingatlant. A befektetők könnyen választhatják azt a stratégiát, ahogy akár nyomott áron is megválnak a lakásoktól, eladva őket az eddigi bérlőknek, hogy máshol keressenek profitot.

Az eddigi tapasztalatok szerint egy díjsapka évente 0,1-1 százalékponttal növeli a tulajdonosi arányt.

Azok a bérbeadók viszont, akik megtartják a lakásokat, vélhetően nem fognak állapotfenntartó beruházásokra költeni, a lakásállomány minősége gyors romlásnak indulhat. Az alacsonyabb bérleti díjak miatt csökkenhet az üresen álló ingatlanállomány is. Ezt az agresszívabb befektetők úgy értelmezhetik, hogy van erő a piacban, és további felvásárlásokba kezdhetnek – még jobban felverve az amúgy is magas ingatlanárakat.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek