A járvány miatt sok hal a telelőtavakba szorult

A hazai haltermelés 80 százaléka a halastavakból kerül ki, a fennmaradó 20 százalékot pedig az intenzív technológiák adják. Ez utóbbiaknál nehezebb a beavatkozás lehetősége, hiszen nem lehet a termelést leállítani – derült ki abból a podcastbeszélgetésből, amelyet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke folytatott Németh Istvánnal, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökével a hazai halászati ágazatról, a halfogyasztásról és a koronavírus-járvány hatásairól. A magyarországi halastavak jellemző mérete 30-50 hektár, és ezek nemcsak élelmiszer-előállításra szolgálnak, hiszen a tavaknak és a bennük lévő halaknak az ökológiai egyensúly fenntartásában is nagy szerepük van, számos állat eledeléül szolgálnak. A haltermelők szeretnék, ha az elszenvedett veszteségeikre kompenzációs forrásokat kapnának.

Mindezek mellett az ágazat termeli meg azokat a halakat, amelyek az ország vizeibe kerülnek, és a több mint 500 ezer horgász rendelkezésére állnak. Import-élőhal – az állategészségügyi kockázatok miatt – nem telepíthető hazai horgászvizekbe.

Az étkezésihal-előállításból éves szinten mintegy 8,5-9 milliárd forint árbevétel érhető el, ami a hazai állattenyésztés összes árbevételének mindössze mintegy 1,5 százaléka. A halászati ágazatnak azonban ennél jóval nagyobb a jelentősége.

Az egészséges étkezésben fontos szerepet játszó hal éves egy főre eső fogyasztása Magyarországon 6,7 kilogramm. Ez az utóbbi három-öt évben több mint 10 százalékkal emelkedett, de így is jóval alatta marad az Európai Unió átlagosan körülbelül húszkilós egy főre jutó fogyasztásának. Világszinten kiugróan magas a fogyasztás például Izlandon és Japánban (fejenként évi 70 kilogramm), valamint Portugáliában (fejenként évi 60 kilogramm). Ez hozzájárul ahhoz, hogy ezekben az országokban magasabb a születéskor várható élettartam.

A hazai halexport éves szinten az 5-6 ezer tonnás mennyiséget éri el, főleg pontyot, mellette busát, amurt, ragadozó halakat szállítunk ki. A legfőbb célországok Lengyelország, Ausztria és Németország.

A koronavírus-járvány hatásainak az egyik legjobban kitett ágazat az akvakultúra. A járvány miatt kialakult helyzetben 1100-1500 tonna hal „szorult be” a telelőtavakba, ezeket a horgászvizekbe kellene telepíteni. Az ágazat kérte a Magyar halgazdálkodási operatív program irányító hatóságát, hogy gyorsítsák a kifizetéseket, a pályázatok elbírálását.