A kilábalás múlik a támogatás bővítésén

A gazdaságvédelmi akcióterv második lépését ki kellene egészíteni, pótolni a jövedelmeket, ezután következhet a gazdaság újraindításának kérdése – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a leálló cégeknek nem nyújt kellő támogatást a Kurzarbeit jelenlegi formája. A szakértő úgy fogalmazott, hogy ki kellene tömni a vállalkozókat pénzzel, annak érdekében, hogy kifizessék az alkalmazottak béreit. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövedelem pótlásának akkor van értelme, ha a cégvezetők még nem küldték el a munkavállalóikat. Számos olyan alkalmazott van, akin a jelenlegi szabályozás nem segít, ők várhatóan elveszítik az állásukat. A szakember arra figyelmeztet, hogy a kkv-k bevétel hiányában kénytelenek lehetnek elbocsátani az alkalmazottakat, valamint sok cégnél túl későn aktiválódik a támogatási rendszer, így sok esetben már nem lesz meg az a munkahely, amelyet megvédhetne. Suppan Gergely szerint a jövedelempótló intézkedés késve érkezett, így akár több százezer dolgozót is elbocsáthattak, mire bejelentették a támogatást, ráadásul szigorú feltételekhez kötötték az igénybevételét. A Kurzarbeitet nem kellene a munkahelyen való megjelenéshez kötni, és gálánsabb mértékű bérpótlékot kellene adni. A Takarékbank szakértője aláhúzta: ha elvesznek a jövedelmek, akkor az elmaradt fogyasztást nem pótolják be az emberek, és emiatt a felpattanás sem lehet V alakú, elhúzódhat a válság.

A gazdaságvédelmi csomag alapvető hiányossága, hogy a meglévő források újraosztásáról van szó, kevés az új, gazdaságba tett pénz, pedig a válságkezeléshez pont ez utóbbira lenne szükség – hangsúlyozta Virovácz Péter. Az uniós források esetében is reallokációról van szó, egyedül az előlegeket engedik el, ami néhány százmillió eurós, szabadon elkölthető többletet nyújt a költségvetésnek. Az ING Bank elemzője szerint az akciótervben jó ötletek vannak, azonban a kivitelezés túlbonyolított. A programok célzottsága kedvező, viszont túl kicsi azok köre, akik élhetnek a kedvezményekkel. Suppan Gergely szerint egyelőre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a munkahelyek megtartására, és később kellene foglalkozni a gazdaság újraindításával. Az építőipar tovább működik, ami a vendégmunkások távozásával felszívhatja a külföldről hazatérő magyarokat és az elbocsátottakat. A Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy idén nem a költségvetési hiányra kell koncentrálni, az akár 10 százalék is lehet, ugyanis az erre vonatkozó szabályokat felfüggesztette az EU. Virovácz Péter magyarázata szerint az eddigi bejelentések már lefedik a bruttó hazai termék (GDP) 18-20 százalékát, így ennek fényében extra forrásokat kellene mozgósítani azért, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv harmadik fázisát is megvalósíthassák. Az ING Bank szakértője arra számít, hogy a következő időszakban a munkahelyek védelme mellett a károk enyhítésére érkezhetnek bejelentések, így újragondolhatja a munkanélküliség rendszerét a kormányzat.