Átvette az állam a tógazdasági halakat

Meghallgatta a kormány a kérésünket, és elfogadta az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-Hal) által közösen összeállított csomagot – mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a MA-Hal szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Mint hozzátette: ötven éve dolgozik az ágazatban, de eddig még nem fordult elő, hogy a magyar halászatban bárki bármiért kompenzációt kapott volna.

A közös javaslat alapján a koronavírus következtében a halastavakba szorult mintegy 1200 tonna halat állami költséggel állami vizekbe telepítették – mondta a szóvivő. Ez ugyan mintegy 20 százalékkal a piaci árak alatt történt, de az így az ágazatba érkező 800 millió forint megmentette a halászatokat a csődhullámtól. „A nyereséget ugyan elvesztettük, de ha nincs ez az intézkedés, akkor visszakerültek volna a piacérett halak a tavakba, megbetegedések, halpusztulások jöttek volna, és a most az állami vizekbe került háromnyaras pontyok foglalták volna a helyet a következő generációk elől” – tette hozzá.

Szerinte ez most olyan intézkedés, amelynek csak nyertesei vannak. Egyrészt nem maradt a hal a tógazdaságokon, pedig az exportpiacok bezárultak, a belföldi forgalom pedig drasztikusan visszaesett. Emellett pedig nem csak az állami kiadási oldalt terhelte az intézkedés, mivel az átvett halak azokba a vizekbe kerültek, amelyeken a Magyar Országos Horgász Szövetségnek van kizárólagos vagy többségi halászati joga. A nagyobb halfogás lehetősége több horgászt csábít a vízpartra, nagyobb lesz a horgászturizmusból származó bevétel. Az utóbbi egyébként az egyetlen olyan turisztikai ágazat, amelyik nem veszített nagyot, hiszen a horgászok a koronavírus miatti korlátozások előtt is ügyeltek arra, hogy megfelelő távolságban legyenek egymástól, a vízpartra most is ki lehet ülni, ráadásul a családtagokat is magukkal viszik – hangsúlyozta a szóvivő. Lévai Ferenc szerint ezzel a 24-26 ezer hektár vízfelületen gazdálkodó, zömében pontyot előállító tógazdasági haltermelés kikerült a bajból. Az intenzív, medencés termelést folytató, magas hozzáadott értékű terméket előállító akvakultúra viszont továbbra is állami beavatkozásra vár. Az évi mintegy 3500 tonna afrikai harcsát, 200-300 tonna szürkeharcsát, valamint tokhalat előállító ágazat termékeinek 70 százaléka a vendéglátóiparba kerül, ez a piac viszont egyik pillanatról a másikra elveszett. A helyzetet megpróbálják tárolással átvészelni, ám óriási probléma, hogy ezt – és közben a termelést – folyamatosan finanszírozni kell, miközben nincs bevétel. A MA-Hal szeretné elérni, hogy az intenzív halfeldolgozók kapjanak bérkiegészítő és tárolási támogatást, hogy meg tudják tartani a munkahelyeket, és képesek legyenek a készleteket finanszírozni.