Piaci zavarok az uniós mezőgazdaságban
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által idézett Copa-Cogeca-összefoglaló szerint az agrár-élelmiszerlánc – benne az európai mezőgazdasági termelőkkel és a szövetkezeteikkel – képes volt az Európai Unió polgárainak milliói számára biztosítani a stabil ellátást magas színvonalú, biztonságos és megfizethető élelmiszerekkel a Covid–19 kitörésének idején.
A koronavírus-járvány miatt azonban egyre több mezőgazdasági ágazat mutat egyértelmű jeleket, amelyek piaci zavarokra utalnak. Az érdekképviselet többször is konkrét piaci intézkedések bevezetésére szólított fel, amelyeket a közös agrárpolitika költségvetésén kívüli pénzből kell finanszírozni. Ebben a szakaszban azonban nem született döntés a mezőgazdasági ágazat támogatásáról.
A fogyasztási szokások néhány jelentős változásának drámai következményei vannak az árupiacokon. Az éttermek, szállodák és vendéglátóhelyek bezárása pusztító hatással van a megtérülésre, mivel az ársáv csúcsának elvesztését jelzi – áll az összefoglalóban. Például az éttermekben a darabolt, fogyasztott húst részben felváltotta az olcsóbb darált hús. Ezenkívül a virágok és dísznövények értékesítése is gyakorlatilag megszűnt, és ezek a vállalkozások is katasztrofális helyzetbe kerültek. Nincs felvevőpiaca a korábban éttermekbe szállított hasábburgonyának, a célpiacok elvesztése miatt be nem gyűjtött nyers tejnek és a munkaerőhiány miatt abba is hagyott zöldségtermesztésnek.
Az EU valódi élelmezésbiztonsága és piaci stabilitása nem lehetséges egységes piac nélkül. Mindenki az áruk, szolgáltatások – és egyre inkább az emberek – szabad mozgásától függ – szögezi le az érdekképviselet.
Az elemzés riasztónak nevezi például azoknak a burgonyatermelőknek a helyzetét, akik későbbi szállítási határidőkkel kötöttek szerződést a feldolgozóiparral. A jó tárolási feltételek garantálása érdekében továbbra is viselniük kell a költségeket, hogy megőrizzék a nyers burgonya minőségét, annak ellenére, hogy az alapanyag piaci értéke a semmi alá esett.
A borpiacon a helyzet hétről hétre romlik. A belső piacon a fogyasztás csökkenését, valamint az export visszaesését egyáltalán nem ellensúlyozza a kiskereskedelmi és az online értékesítés. Készletek halmozódnak fel, és ez különösen a nagy értékű termékeket érinti súlyosan.
A baromfi- és a tojáságazatra a szálloda- és vendéglátóipari csatornák bezárása van a legnagyobb hatással. Bizonyos fajokat (például kacsa, galamb, fürj, nyúl, gyöngytyúk, lúd) és termékeket csak bizonyos élelmezési csatornákon keresztül értékesítenek, és nagyon nehéz, szinte lehetetlen ezeket a kiskereskedelembe átirányítani, így középtávon fennáll a túlkínálat veszélye a baromfihústermékek piacán. Ennek az is az oka, hogy az összes kedvezményes vámkontingens mellett beérkezett terméket tárolják, és ezeknek a húsoknak a többsége általában az éttermekbe, szállodákba kerül.
Az elszigetelési intézkedések alacsonyabb üzemanyag-fogyasztáshoz vezetnek az EU-ban és világszerte. Az EU etanoliparában megnövekedett a fertőtlenítőként és kéztisztítóként használt etanol termelése. Az ipari etanol iránt megnövekedett igény viszont nem kompenzálja az üzemanyag-etanol iránti kereslet csökkenését, ezért néhány etanolüzemnek vissza kellett fognia a termelését. Etanolkészletek halmozódtak fel Brazíliában és Amerikában is.
