A világjárvány idején külföldön munkát vállaló románok tábora alig csökken, legtöbbjüket a megélhetési kényszer viszi rá, hogy egészségüket kockáztatva útra keljenek.
Valamiből el kell tartani a családot
– ez volt a sablonválasz, amikor tudósítónk a kolozsvári repülőtéren kérdezte a várakozó utasokat Ebben az időszakban ezrével szállítják az idénymunkásokat a charterjáratok Románia nagyobb légikikötőiből Németországba, ahol elsőként az arrafelé roppant népszerű spárgát kell leszüretelniük, majd következik az eper. Az ottani termelők nyomására a német kormány április elején feloldotta a koronavírus-járvány miatt márciusban elrendelt teljes tilalmat, és az ágazat munkaerőigénye miatt szigorú szabályok mellett mégiscsak engedélyezte több tízezer külföldi mezőgazdasági idénymunkás beutazását. A tavaszi munkákra, elsősorban a spárga betakarításához, május végéig több százezer idénymunkásra van szükség, de mivel a beutazási tilalom után csak kevesen maradtak az országban, nagy keletje lett a kelet-európai vendégmunkásnak.
Elsőként Románia sietett a német agrárium megsegítésére, ami nem véletlen, hiszen az ország eddig is óriási munkaerőforrása volt Nyugat-Európának, ahol megközelíti az ötmilliót a román vendégmunkások száma. Egy kétoldalú diplomáciai megállapodás nyomán a bukaresti kormány katonai rendeletben oldotta fel a korábbi tilalmat, és a koronavírus-járvány közepette jóváhagyta a spárgaszedők „exportját”.
Ludovic Orban miniszterelnök becslése szerint a tavaszi időszakban mintegy 80-90 ezer honfitársa távozik külföldre munkavállalási céllal.
Miközben a romániai gazdák arra panaszkodnak, hogy nem találnak idénymunkást, nincs kivel megművelniük a földjeiket, a kormányfő azzal védekezik, hogy a román államnak még a mostani pandémia idején sem áll módjában korlátozni polgárai szabad munkavállalását.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható