Több mint ötödével nő a tavalyihoz képest a szántóföldi burgonya vetésterülete, igaz, még így sem éri el a tízezer hektárt – derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból. A Világgazdaság ennek okait, és egyéb, az ágazat helyzetét firtató kérdéseire a Burgonya Terméktanács nem kívánt reagálni, az agrártárca által küldött válaszokból pedig az szűrhető le, hogy ez még nem tekinthető trendfordulónak. A rendszerváltás előtt mintegy negyvenezer hektáron termelt burgonya a 2000-es évek elejétől egyebek mellett a birtokok elaprózódása miatt kiszorult a termelési szerkezetből. Az uniós csatlakozást követően pedig a piaci ismeretek hiánya miatt is hagytak fel mind többen a burgonyatermesztéssel, hiszen terméküket nehezen tudták a modern kiskereskedelmi igényeknek megfelelő minőségben és mennyiségben előállítani, tárolni és kiszerelni
– szól az Agrárminisztérium szakértőinek értékelése az ágazat visszaszorulásáról. Mindemellett az 1990-es évektől napjainkig eltelt harminc év alatt a klímaváltozással összefüggésben, a burgonyatermesztés szempontjából különösen fontos csapadékmennyiség éves eloszlása is a termeszthetőség kárára változott. Ma Magyarország nem önellátó burgonyából, a tárca adatai szerint mirelit termékek nélkül 10-20 százalékos importburgonya-felhasználással számolhatunk.
A vetésterület idei növekedéséhez a minisztérium szerint hozzájárulhatott az is, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet 2017-től a burgonyatermesztők számára is lehetővé teszi a termeléshez kötött támogatás igénybevételét. Ez tavaly minden iparizöldség-kategóriában
– amelyben benne van a burgonya is – meghaladta a hektáronkénti 67 ezer forintot. Más szakértők szerint a vetésterület növekedésére az is hatott, hogy tavaly nyáron – a KSH adatai szerint – a burgonya esetében 60-80 százalék közötti volt a fogyasztói árnövekedés, és az éves szinten mért áremelkedés – bár az üteme alábbhagyott –, azóta is csak februárban és márciusban tört meg.
A hosszabb távú növekedéshez viszont arra lenne szükség, hogy az áruházlánci igényeknek megfelelő minőségű, mennyiségű és kiszerelésű árut tudjanak előállítani a hazai burgonyatermelők – állítják a minisztériumi szakértők. Ehhez elengedhetetlen az öntözési beruházások növekedése, a speciális gépállomány korszerűsítése, illetve jobb minőségű tárolókapacitások építése vagy a jelenlegiek felújítása. Ezeken kívül fémzárolt vetőgumó használatára és megfelelő tápanyag-utánpótlási, növényvédelmi szakismeretre lenne szükség. Az agrártárca meglátása szerint ugyanakkor a legnagyobb volumennel rendelkező termelőknél a termesztés, az értékesítés és a is jól szervezett. De az ágazatban csak egy elismert termelői csoport működik. Az Agrárminisztérium a szövetkezeti formában történő együttműködések számának növekedését támogatja, a Vidékfejlesztési program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében.
