A tavalyi gyenge termés után idén minden gyümölcsfaj esetében jó vagy kifejezetten jó volt a virágzás, de tavasszal páratlanul sok fagykár érte a hazai gyümölcsültetvényeket, ezért hamar oda lett a jó termés reménye – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A 15-18 fagyos éjszaka közül öt-hat olyan hideg volt, hogy önmagában is súlyos károkat okozott volna. A fagyok okozta nagymértékű virág- és gyümölcskárokat a legtöbb termőhelyen aszály is tetézi.
Ezek következményeként a FruitVeB és az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös termésbecslése az eddigi legerősebb fagykárokkal sújtott, 2007. és 2011. évihez hasonlóan alacsony gyümölcstermést vár, ami hozzávetőlegesen 500 ezer tonna lehet. A szakmai szervezetek adatai szerint egy átlagos évben 800–900 ezer tonna között mozog a hazai gyümölcstermés, a legjobb években pedig 1,1–1,2 millió tonna is megterem.
Az ilyen korai időszakban elvégzett termésbecslésekben még igen nagy a bizonytalanság, a várható mennyiség fajonként, fajtánként, termesztőkörzetenként, sőt még egy gazdaságon belül is nagyon erős szórást mutat. Apáti Ferenc szerint általánosságban elmondható, hogy egyetlen gyümölcsfaj esetében sem érjük el a közepes termést, fajtól függően csak a gyenge vagy nagyon gyenge jelzőkkel illethetjük a terméskilátásokat.
A legnagyobb terméskiesés a kajszibarack, az őszibarack és a cseresznye esetében várható. Ezeknél a fajoknál egy jó év terméséhez viszonyítva mindössze annak negyedét vagy harmadát várják. Kajsziból egy normális évjáratban 30-35 ezer, őszibarackból 35-40 ezer tonna terem Magyarországon, cseresznyéből pedig 14-16 ezer tonna – ezektől most nagymértékben elmarad a fák hozama. A normális évjáratokban 30-40 ezer tonnát produkáló körte és a 65-70 ezer tonnát termő szilva esetében feleekkora termésre számítanak a szakmai szervezetek, ami minden idők egyik leggyengébbje lesz.
Az alma és a meggy esetében a tavalyihoz hasonló, gyenge vagy valamivel még rosszabb termést várnak. Az alma egy jó évben 800-850 ezer tonna termést ad, sokéves átlagtermése 600 ezer tonna körül alakul, de 2020-ban semmiképpen sem várható a tavalyi 400 ezer tonnás termésnél jobb. Sőt, a június elején záruló tisztuló hullás még tovább ronthatja a kilátásokat. A meggy esetében az átlagtermés 65-70 ezer tonna, 80-85 ezer tonna pedig már kifejezetten jó, de idén legfeljebb a tavalyi 53 ezer tonna körüli termés képzelhető el. Pesszimistább becslések szerint 10-20 százalékkal még ettől is elmarad majd.
A köznyelvben epernek hívott, szabadföldi és nem takart szamócakultúrákban is okozott érdemi terméskiesést a fagy, ahogyan a dió és a bodza is károsodott. Az utóbbiaknál még nem becsülhető a fagy hatása, de várhatóan jóval mérsékeltebb, mint más gyümölcsfajok esetében.
Az előrejelzés nem szól a piaci árakról. Európai termésbecslés várhatóan csak két-három hét múlva lesz, az azonban bizonyos, hogy a más, jelentősebb gyümölcstermelő országokban is tapasztalható – bár a hazainál mérsékeltebbnek tűnő – fagykárok miatt idén európai szinten is keresleti piacra és az átlagosnál magasabb gyümölcsárakra lehet számítani, azonban várhatóan nem érik el az extrém, soha nem látott magasságokat.
A csúcshozamos évek 40 százaléka,
500
ezer tonna gyümölcs teremhet az idén
