Látszólagos nyugalom jellemezte hétfőn a piacokat, ez azonban inkább annak volt köszönhető, hogy több ázsiai ország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok értékpapírpiacai is zárva tartottak. A dollár erősödése és a szokásos kereskedési volumen 40 százalékán üzemelő határidős amerikai és brit kötvényárfolyamok is jelezték, hogy
a kiújult kínai–amerikai feszültség miatt a háttérben már megkezdődtek a portfólióátrendezések.
Az MSCI Hong Kong Index pénteken a tüntetések hírére 6,8 százalékot esett, és zuhanását tegnap is csak a bejelentett újabb kínai élénkítő intézkedések tudták megállítani. A hongkongi dollár hathetes mélypontján kereskedik az amerikai dollárral szemben, és a jüan is közelít tavalyi mélypontjához. Az Alibaba és a Baidu internetes óriáscég árfolyama azzal együtt zuhant tovább, hogy az Alibaba pénteki gyorsjelentése erre kevés indokot adott. A nemzetközi piaci hatások a mai amerikai nyitás után élesedhetnek, de a WTI olajtípus már tegnap reggel 33,4 dollárig süllyedt, a feltörekvő devizák pedig gyengülni kezdtek.
Az amerikai–kínai feszültség az elmúlt napokban számos fronton kiéleződött, a kezdeti vádak, amelyek szerint Kína nem járt el megfelelően a járvány megfékezésében, és nem teljesíti a kereskedelmi megállapodást, eltörpülnek a folytatáshoz képest.
A hírek szerint az Egyesült Államok szankciókat vethet ki Kínára, ha elfogadják a hongkongi nemzetbiztonsági törvényre múlt héten benyújtott javaslatot.
Kína azzal fenyegetett, hogy több amerikai nagyvállalat, így az Apple, a Boeing és a Cisco is felkerülhet a nem megbízható vállalatok listájára. A hét végén az amerikai fél 24 kínai vállalattal és egyetemmel bővítette tiltólistáját, korlátozva az amerikai technológiához való hozzáférésüket.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!
