A koronavírus-járvány miatt március közepe és június vége között 50-70 százalékkal csökkent a könyvszektor árbevétele az egy évvel korábbi időszakhoz képest – mondta a Világgazdaságnak Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke.
Hozzátette, hogy a piac rendkívül egyenetlen, kiadófüggő a forgalom visszaesése. Ahol van webshop, ott valamivel jobbak a mutatók, a kiadók és a nagy webáruházak is a könyvértékesítés növekedését tapasztalták az online vásárlásoknál.
Tavaly az 55 milliárd forintot is meghaladta a forgalom az állami közoktatási tankönyvkiadók kiadványai nélkül, míg egy évvel korábban 54 milliárdot hozott a könyvpiac.
Ez a szám a kiadók által közölt adat, amelynek alapja a borítón feltüntetett ár. Az MKKE elnöke kiemelte, hogy tavaly túltermelés volt tapasztalható, miután nagyon sok új könyv jelent meg: 13,9 ezer cím a 2018-as 12,8 ezer után.
Az emelkedéshez hozzájárult, hogy az önálló ISBN-számmal rendelkező, e-book formátumú egyetemi jegyzetek és a szakkiadványok is idetartoznak. Gál Katalin szerint az idén arra lehet számítani, hogy legalább 30 százalékkal kevesebb új kiadvány kerül a piacra.
A nemcsak a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintette érzékenyen, hanem a Librit és a Líra hálózatát is. Az elnök rávilágított, hogy a nagyobb üzletláncokban több mint ezren dolgoznak, akiknek nem volt hová bemenniük. Ezek a cégek sem tudták teljes bérrel fizetni az alkalmazottakat, ezért a többségnek igényeltek is bértámogatást.
Ugyanakkor az elbocsátásoktól tartózkodtak a kiadók, hiszen új, képzett, rutinos szakembereket nem könnyű találni.
A nyári hónapok könyvforgalmával kapcsolatban Gál Katalin hangsúlyozta, hogy a június és július általában aszályos időszak, most az a legnagyobb kérdés, hogy a vásárlóerő hogyan alakul, hiszen egy három-négyezer forintba kerülő könyv megvásárlása sok családban már extra kiadásként jelenik meg.
A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság hétfői számában
