Lassul a keresetek emelkedése

Idén áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ám a járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékos emelkedéshez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el áprilisban. A rendszeres, prémiumok és jutalmak nélküli bruttó átlagkereset 361 900 forintra becsülhető, 8,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A január–áprilisi időszakban a bruttó átlagkereset 388 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 258 ezer forint volt, mindkettő 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset 397 900, a nettó pedig 266 700 forint volt. A legtöbbet továbbra is a pénzügyi és biztosítási gazdasági ágazatban dolgozók keresik – bruttó 732 ezer forintot –, a legalacsonyabb fizetést a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók vitték haza – bruttó 247 700 forintot. Korosztályonként is jelentős az eltérés, a fiatal, 25 év alatti munkavállalók bruttó átlagkeresete nem érte el a 284 ezer forintot, és csak 4,2 százalékkal nőtt tavaly óta a fizetésük, míg az 54 év felettieké 372 ezer forint volt, ami 7,3 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A 25 és 54 év közöttiek esetében a 404 700 forint bruttó átlagkereset 8,8 százalékos növekedést takar.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: 2013 eleje óta, 88 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése Magyarországon. Idén január–áprilisban a tíz évvel ezelőttihez képest a bruttó keresetek 88,6 százalékkal, a nettó keresetek kedvezmények nélkül 92,1 százalékkal, a családi kedvezménnyel számolt nettó keresetek pedig 98,6 százalékkal emelkedtek. Hozzátette, a reálkeresetek a legtöbb nemzetgazdasági ágban nőttek: 6 százalékot meghaladó vagy azt elérő mértékben az építőiparban, a kereskedelemben, a gépjárműjavításban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, és a halászatban.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatása egyelőre mérsékelten jelentkezik a bérkiáramlásban. A gazdaság újranyitása révén ismét emelkedhet a betölthető álláshelyek száma, a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnövekedés ütemét, így a következő hónapokban tovább lassulhat a bérdinamika, az év egészében 6–8 százalék között alakulhat a mutató. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint az adatokban kimutatott növekedést az év eleji béremelkedések okozták. Az ING Bank szakértőjével ellentétben fontosnak tartja azonban, hogy a növekedés egy része az összetételhatásból ered: az átlagosnál alacsonyabb keresetű ágazatokban történtek jelentősebb leépítések, illetve nagyobb arányban bocsátották el az alacsonyabb végzettségűeket. A járvány a béreket szerinte elsősorban a prémiumok visszaesése és a túlórák elmaradása révén fogja vissza. Horváth Andrásnak, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozásait felülmúlta a bruttó bérek áprilisi emelkedése. Véleménye szerint a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, így bár a munkaerő-kínálat megugrása némileg lassítja az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát, de fordulatnak minimális az esélye. Ezért 8 százalékot megközelítő idei éves növekedési ütemmel számol.