Mindenhol azt lehet hallani, hogy közepes vagy annál is gyengébb a búzatermés, de mindenféleképpen átlag alatti, a hozamokat vizsgálva viszont már kifejezetten érdekes a kép – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet az Agrárminisztérium tájékoztatására hivatkozva azt közölte, hogy
augusztus 5-ig a 899 ezer hektáron vetett őszi búza 97 százalékának betakarítása után 4,7 millió tonna termény kerülhet a tárolókba, a hektáronkénti hozam pedig 5,3 tonna.
A tavalyi 5,2 millió tonna utáni az idei félmillió tonnás termésmennyiség-csökkenés Pótsa Zsófia szerint érthető, hiszen most mintegy 100 ezer hektárral kisebb volt a vetésterület. Úgy véli, az 5,3 tonnás átlaghozam egyáltalán nem rossz, akkora, mint a tavalyi, a 2018-asnál pedig jobb. Ám meglepő, hogy a búza ezt egy rendkívül aszályos tavasz után produkálta.
A szárazság mértékét jelzi az is, hogy az idén 120 ezer hektár termőterületre jelentettek be aszálykárt, ami meglehetősen nagy arány akkor is, ha ennek valószínűleg csak egy részét fizetik majd ki. Egyébként, ha nem számolnánk a 100 ezer hektáros területcsökkenéssel, akkor valamivel kevesebb, mint 5 tonna lenne a hektáronkénti átlagtermés, ami szakértők szerint már inkább összhangban állna a tavaszi aszállyal.
Az árak viszont jól jelzik, hogy az össztermés kisebb lett. Az indulóárak az aratás kezdetén is fölötte voltak az egy évvel korábbinak, és a jelenlegiek is 6-10 százalékkal magasabbak, mint 2019-ben ugyanebben az időszakban.
A Gabonaszövetség információi szerint
a felvásárlási időszak kezdetén jellemzően 52-54 ezer forintba került az étkezési búza, majd, amikor a malmok nagyobb igénnyel jelentek meg, néha 60 ezer forintot is elkértek érte. Ezután az ár 54-55 ezer forint körül stabilizálódott, a tavalyinál 6-10 százalékkal magasabban.
A minőség is különös képet mutat. A keleti országrészben – habár erről Pótsa Zsófia összesített laboreredményeket még nem látott – a búza gyengébb a szokásosnál a malmok és más piaci szereplők tájékoztatása szerint. Esésszám-problémákat jeleztek – ha ez az érték nem megfelelő, akkor nem lesz tartása a sikérnek, sütéskor lapos marad a kenyér. A fehérjetartalom is alacsonyabb annál, mint amit az aszály indokolhat. Közben a nyugati országrészből olyan információk érkeznek a Gabonaszövetséghez, hogy a termény akár még javítóbúza-minőségű is lehet. Az eddigi adatok szerint a fehérjetartalom és az esésszám országosan is alacsonyabb lesz az átlagosnál.
Pótsa Zsófia arra számít, hogy a jelenleginél árban is jobban szétválik a takarmány- és a malmi búza, miközben mennyiségben nagyobb lehet a takarmánybúza aránya, mint a korábbi években, akár 70 százalékos is. Az is látszik, hogy az étkezési minőségű búza általuk gondolt árához nagyon ragaszkodnak a termelők, a takarmánybúzától szívesebben szabadulnak. Az utóbbit a Gabonaszövetség főtitkára szerint előbb-utóbb kénytelenek is lesznek „elengedni”, mert jön a kukorica, ami szűkíti a takarmánybúza piaci lehetőségeit.
