Áfacsökkentéssel élne túl a fesztiválipar

A z idei nagy fesztiválok 80 százaléka már biztosan elmarad, mivel a kormány fenntartja augusztus 15. után is az 500 résztvevő feletti zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó tilalmat. A korlátozás nemcsak a zenei fesztiválokat érinti, hanem számottevő részben a művészeti, közösségi, népművészeti, hagyományőrző és gasztrokulturális rendezvényeket is, amelyeken hagyományosan fontos szerepet kapnak a zenei programok. „A kulturális veszteség mellett a fesztiválok elmaradása idén legalább 80 milliárd forint bevételkiesést okoz az államkasszának” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke. Azt is elmondta, hogy a fesztiválipar 37 ezer embert közvetlenül, 370 ezret pedig közvetetten foglalkoztat. Az ágazat nem csak az előadó- és alkotóművészeknek ad munkát, hiszen rengeteg ember dolgozik a fesztiválok infrastruktúráján, a technikai háttéren, a rendezvények marketingjén. A kapcsolódó vendéglátás pedig tetemes bevételt hoz a turizmusnak. „A fesztiválszezon nyár végén, ősz elején véget ér, így a későbbi feloldások már nem sokat javítanak az idei helyzeten. Ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen, hogy az emberélet a legfontosabb, és a döntéshozók rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyekre alapozva meghosszabbították a korlátozásokat. Ezt természetesen el is fogadják a fesztiválok” – emelte ki. Azt is hozzátette azonban, hogy gazdasági szempontból a korlátozások tragikusan hatnak a fesztiválokra, és közép-, valamint hosszú távon is nagyon súlyosan érintik a szektort.

Az MFSZ konzultált a 220 tagjával arról, milyen intézkedések adnának valós segítséget. A tagok szerint nagy segítség lenne a fesztiválszektorban a járuléktámogatás – amilyenben a turizmus és a vendéglátás részesült – meghosszabbítása, mivel a fesztiválszervezők és a művészek továbbra sem tudnak dolgozni és bevételt termelni. Legalább ennyire fontos lenne a bértámogatás. A szektor munkáltatói (zömében kettő-húsz munkatársat foglalkoztatnak) nem küldték el a munkavállalóikat, reménykedtek, hogy a nyár végén lesznek rendezvények. Az MFSZ elnöke szerint a cégek semmilyen munkahely-támogatást nem tudtak igénybe venni, és a részmunkaidős lehetőséget sem tudták kihasználni. Meglátása szerint arra lenne szükség, hogy az érintett szereplők az igazoltan kifizetett bérek után visszamenőleg is kompenzációban részesüljenek. Ugyancsak szükség lenne rezsitámogatásra, hiszen ezek a cégek jellemzően irodákat bérelnek, és az eszközfenntartásoknak is nagy a költségük, amit a nyári fesztiválszezonban szoktak kitermelni. Márta István külön kiemelte: szükség lenne a jövőben arra, hogy a belépőjegyeket 5 százalékos áfakulccsal értékesíthessék a fesztiválok, egy ilyen lépés nagyban segítené a szektor életben maradását. „Az ágazat számára elengedhetetlen lenne az is, hogy a fesztiválokat érintő szabályozásváltozások legalább kilencvennapos határidőt hagyva szülessenek meg a vissza- vagy áttervezhetőség miatt. A nagyobb rendezvények ugyanis több hónapos szervezést igényelnek, de vannak olyanok is, amelyek másfél-két éves előkészület után valósulnak meg.” Az MFSZ elnöke lapunknak elmondta: még várják a kormányrendeletet, amelyből pontos információkat kapnak majd arról, hogy az 5,3 milliárd forintos támogatási csomagot milyen feltételek mellett és kik vehetik igénybe, és hogy törvényi szinten mit értenek garázskoncertek alatt. Elmondása szerint már a jövő évre kell koncentrálni, egyeztetni kell a támogatások és a pályázatok rendszerét és a lehetséges forrásokat. Alapvető fontosságú lenne egy részletekbe menő ágazati felmérés, amely megalapozhatná a szakmai szervezetek és a kormányzat közötti tárgyalásokat. „A fesztiválszervezők már sokszor bizonyították kreativitásukat – mondta –, mindig találnak megoldásokat a lehetetlennek tűnő helyzetekre is, és ez bizakodásra ad okot.”