Felborította a költségvetést a járvány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz államháztartáson belül a legnagyobbat a fogyasztási adókból, valamint a munkát terhelő adókból és járulékokból származó bevételek estek a jelentés szerint, amelyet a Költségvetési Tanács készített az államháztartás első fél évéről.
Kovács Árpád, a testület elnöke a Világgazdaságnak kiemelte, hogy az idén minőségi költekezésre van szükség, azaz olyan beruházásokat és fejlesztéseket kell támogatni, amelyek a jövőben hasznosulnak.
Rámutatott, hogy amennyire lehet, tehermentesíteni kell a jövő évi költségvetést.
Varga Mihály pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott:
a havi adóbevételek 100-200 milliárd forinttal maradnak el az egy évvel korábbitól, ami összességében 1400 milliárd forintos kiesést okoz a büdzsének.
Mint ismert, a járvány előtt elfogadott 2020-as költségvetési törvény 367 milliárd forintban állapította meg az egész évre tervezett hiányt, az első félévi deficit ezt jelentősen meghaladva 1837 milliárd forintra emelkedett.
A Költségvetési Tanács jelentése megállapítja, hogy míg áprilisban a pénzforgalmi adó- és járulékbevételek lényegében stagnáltak az előző év azonos időszakához képest, májusban már mintegy 22 százalékkal csökkentek.
A személyi jövedelemadóból származó befizetésekből körülbelül százmilliárd forinttal kevesebb érkezett a kasszába az időarányosan vártnál.
A fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében az egész évre tervezett előirányzatnak a 41,6 százaléka teljesült: a tranzakciós illeték, a regisztrációs adó, a jövedéki adó és az áfa befizetése időarányosan erősen elmaradt június végén.
A költségvetést a kieső áfabevétel érintette a legérzékenyebben: az erre az évre tervezett 4967 milliárd forintos előirányzatnak mindössze a 40,4 százaléka teljesült, ezzel időarányosan majdnem 500 milliárd forint volt az elmaradás június végén.
A kormány emellett a gazdasági károk mérséklésére hivatkozva bizonyos adónemekről ideiglenesen le is mondott.
A kisadózók tételes adójából származó bevétel csökkenése ezzel magyarázható, miután 151 ezer adóalanynak együtt 26 milliárd forintnyi adót engedtek el áprilistól június végéig.
Kovács Árpád lapunknak úgy fogalmazott, hogy ezzel együtt a probléma nem a bevételi oldalon van, a kiadási oldalon jelentek meg extrém költségek. Ezt alátámasztja, hogy az első fél évben a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelési előirányzatok erre az évre tervezett előirányzatának a 76 százaléka már teljesült.
A járvány elleni védekezés központi tartalékából 642,2 milliárd forintot költött a kormány egészségügyi eszközökre. Az egészségügyi dolgozóknak kifizetett egyszeri, 500 ezer forintos jutalom következtében a kifizetett bérek is nagyot nőttek az előző év azonos időszakához képest. A céltartalékok terhére 181,4 milliárd forintot használtak fel, főként ágazati életpályaprogramokra és más bérintézkedésekre, bölcsődefejlesztésre.
Más fejezetektől történő átcsoportosítás révén a Gazdaságvédelmi Alapban összesen 942,6 milliárd forintnyi előirányzat képződött. Június végéig már 872,9 milliárd forint sorsáról döntött a kormány.
Az adó- és járulékbevételek júliusban és augusztusban már bővültek, de az elmúlt hónapok pénzforgalmi adatai szerint a korábbi dinamikánál alacsonyabb értéken stabilizálódtak – áll a beszámolóban.
Augusztus végére 2261 milliárd forintra nőtt a pénzforgalmi hiány, az év második felében érdemi korrekció nem várható, ha a kiadások továbbra is jobban nőnek, mint a bevételek.
