Mi az alap amire az MI stratégia ambiciózus céljai épülnek, milyen eredményei vannak Magyarországnak az MI területén?
Ha a magyar gazdaság hig tech mivoltát nézzük, akkor azt látjuk, hogy az alkalmazott gyártástechnológia és a termékek nagyjából 70 százalékban ebbe a kategóriába tartozik. Ezzel Magyarország Németországgal van egy szinten, a nemzetközi rangsor elején áll, vagyis, Magyarország ebből a megközelítésből ma is egy high tech ország. Ez alakítható tovább úgy, hogy olyan technológiákat alkalmazok a gyártásban, anyagmozgatásban, szerelésnél, megmunkálásnál, ami adatokat használ, és ezekkel az adatokkal próbálja optimalizálni magát a folyamatot. Vagyis, beindítjuk az MI értékláncot. De mondhatunk konkrétumokat más területről is: nemzetközi együttműködésben Magyarországon fejlesztettek intelligens mezőgazdasági rendszereket, COVID vírus felismerő algoritmust, logisztikai robotizációs megoldásokat, de teleorvosi rendszereket is.
A mesterséges intelligencia egyelőre nem váltott ki tömeges lelkesedést a magyar társadalomból, inkább félnek tőle, mint üdvözlik. Milyen választ ad erre a problémámra az MI stratégia?
Az adat ugyanolyan mint egy autó, egy ház, vagy egy szabadalom. Értéket jelent, méghozzá gyakorlatilag állandóan újratermelődő, kimeríthetetlen értéket, amit szeretnénk hasznosítani, szeretnénk a társadalom szolgálatába állítani. Azonban ahhoz, hogy az adatvagyon hasznosuljon, az adatgazdaság beinduljon, szükség van a mesterséges intelligenciára, szükség van a mesterséges intelligencia értéklánc kiépítésére. A gyártás, logisztika területén a robotizáció, az irodai, ügyfélszolgálati munkánál az IT megoldások azt az érzést kelthetik, hogy elveszik a munkahelyeket, mert jobbak, precízebbek, mint az ember.
Pedig alapvetően nem a munkahelyek elvesztéséről, sokkal inkább átalakulásáról van szó, vagyis arról, hogy az újfajta kihívásokhoz újfajta tudások kellenek. Méghozzá nemcsak programozói, matematikusi, vagy fejlesztői tudások, de más kompetenciák is.
Olyanok, mint például, az MI alkalmazások betanítására való alkalmasság, vagy éppen ezen alkalmazások elsajátítására, használatára, alkalmazására való képesség, felkészültség. Ahhoz, hogy az emberek ezt megértsék, lássák, hogy az MI már ma is benne van a hétköznapokban – az MR vagy CT leletek kiértékelésében csakúgy ott van, mint mondjuk egy okos telefon arcfelismerő algoritmusában, vagy a banki hitelbírálatnál, amit szintén egy algoritmus végez a kérelmezőhöz hasonló emberek adatainak felhasználásával – edukációra van szükség. Ebben szeretne előrelépést elérni a Mesterséges Intelligencia Akadémia MI kihívás akciója, amely 2021-re egymillió emberhez kívánja eljuttatni a mesterséges intelligencia hétköznapiságáról és hasznosságáról szóló tényeket, százezer embert pedig, alapfokú MI oktatásban kíván részesíteni.
Egy 170 milliárd forint költségvetésű stratégia megvalósítása elképelhetetlen megfelelő intézményi háttér nélkül. Hogyan fog kinézni ez az intézményi háttér?
A legfontosabb az adatok elérhetőségét biztosító háttér. Ez a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség amit két hónapja már meg is alapítottunk Ez az intézmény foglalkozik a közösségi szférában elérhető adatok menedzsmentjével, megteremti a kapcsolatot az adatgazda, az adattulajdonos, és az adatokat felhasználni akarók között, illetve, maga is végez adatelemzést. Debrecenben vagyunk, nem véletlen, hogy ide szerveztük ennek a stratégiának a bemutatását. Azért tettük ezt, mert az Nemzeti Adatvagyon Ügynökséghez tartozó Adatelemző Központ a Debreceni Egyetem informatikai karának bázisán fog létrejönni. (A DE már régóta képez adattudósokat – tehát, olyan embereket, akik adatmenedzsmenttel foglalkoznak – a szerző.)
Ehhez megvan a szükséges törvényi háttér?
Az adatelemzésnek természetesen, meg kell teremteni a jogszabályi hátterét. Ezt akár az állami, akár a személyes adatok érzékenysége mindképpen megköveteli, és meg kell teremteni azt a számítástechnikai hátteret, hogy ezek az adatok biztonsággal tárolhatóak legyenek. A mesterséges intelligencia az adatok felhasználásával új tudást is létrehoz – ami szintén adat formájában jelenik meg, vagyis, adatok mennyisége folyamatosan nő – a számítástechnikai kapacitást is folyamatosan növelni szükséges. Az vonatkozik mind a tároló, mind a számító kapacitásokra.
Ezért, az MI stratégiának nagyon fontos intézményi eleme a nagy teljesítményű számítógép hálózat fejlesztése, ami szintén Debrecenhez kapcsolódik. Ma is ebben a városban van ugyanis, Magyarország legnagyobb teljesítményű számítóközpontja. Ennek teljesítménye azonban, nemzetközi összehasonlításban ma már alacsonynak számít.
A kormány éppen ezért úgy a döntött, hogy 2022-ig öt petaflop/s-ra emeli szuperszámítógép a kapacitást, utána pedig az igények függvényében fejleszt számító-, illetve tároló kapacitást. Az MI stratégiát megalkotó 260 szervezetből és 1000 szakértőből álló Mesterséges Intelligencia Koalíciónak a tagjaiból jött létre egy olyan intézmény, aminek ellenőrző, kontrolling és oktatással kapcsolatos feladatai vannak. Ennek a finanszírozását is biztosítja a kormány. Fontos intézménye stratégia magvalósításának a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, ami részben alapkutatással, részben MI alkalmazásokkal foglalkozik.
Milyen költségvetési forrásokat tudnak hozzá rendelni a rendszer működéséhez?
Egy stratégia akkor ér valamit, ha megvalósítják, különben egy darab papír marad. Éppen ezért már a stratégia megalkotásával párhozamosan, azt lebontva megfoglamaztuk azokat a stratégiai célok elérését célzó akcióterveket, projekteket. A projektek gondozása természetesen, az intézményi háttér feladata. Jelen pillanatban a számítástechnikai háttér biztosítására, és az adatügynökségre mintegy tízmilliárd forintos összeg van előirányozva a költségvetésben. Összességében a stratégiára, annak projektjeire, valamint az intézményi háttérre 2030-ig mintegy 170 milliárd forint költségvetési forrást tervezünk fordítani. Az állami forrásokhoz természetesen, hozzá kell majd adni azokat az összegeket, amiket a vállalatok fordítanak MI technológiák alkalmazására, vagy fejlesztésére.
Digitális úton a település
Debrecen innovációjával, gondolkodásmódjával, hozzáállásával kiérdemelte, hogy a város adhasson otthont a Nemzeti Adatügynökség Adatelemző Központjának. A központ városba telepítésével a település „a XXI: század jövőbe vezető országútjára lép” – mondta Kósa Lajos az MI stratégiát bemutató rendezvényen. Az országgyűlési képviselő a Debreceni Egyetem tudományos teljesítmény kapcsán emlékeztetett: a világ vezető technológia egyetemnének számító Massachusetts Institute of Technology /MIT/ mindössze három egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, és ebből az egyik a debreceni univerzitás.
