Van hazai kereslet a kukoricára és a búzára is

K. B. Z. | Az idén a koronavírus-járvány és az állatbetegségek is hatottak a takarmánypiacra – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára, hozzátéve, hogy nincsenek összegyűjtött adataik. Az április és a május kifejezetten nagy forgalmat hozott, mert sokan igyekeztek takarmánykészleteket felhalmozni, de ezután visszaesés következett.

Az idei búzatermésnél – amelyben a szokásosnál jóval kisebb, csupán 30 százalék az étkezési minőségű termény aránya – arra számítottak a szakértők, hogy jobban szétválik a takarmány- és a malmi búza ára. Pótsa Zsófia szerint az étkezési búza tonnájáért jelenleg 56 ezer, a takarmánybúzáért pedig 51-52 ezer forintot adnak a piacon. Ez ugyan nagyobb különbség, mint amekkora az előző szezonban volt, de túl markánsnak nem nevezhető. Pedig az utóbbi években a takarmányipar is keresi a magasabb fehérjetartalmú búzát.

Az árakra hathat a kukorica is, amelynek betakarítása már elkezdődött, de az eddig learatott mennyiség nagyságából még nem vonhatók le pontos következtetések. A legutóbbi becslés az össztermésre 8,3 millió tonna volt, ami gyakorlatilag megfelel a tavalyinak, igaz, kisebb területről betakarítva. Viszont, tekintettel a kukoricának kedvező időjárásra, ennél sokan nagyobb mennyiségre számítanak. Pótsa Zsófia szerint a termény felének betakarítása után tisztulhat a kép, és akkor talán már az árak is megmozdulnak. A jó termés ígérete miatt sokan árcsökkenésre számítanak, de könnyen elképzelhető, hogy az állattenyésztés esetleg visszaeső keresletét pótolja más, ami viszont nem engedi lenyomni az árakat. Az idei ipari célú kukoricafelhasználás – a bioetanol- és az izocukorgyártás szükségleteinek növekedése miatt – 100-200 ezer tonnával is több lehet az előző évinél, ahogyan a keményítőgyártás búzaigénye is elérheti akár a 250 ezer tonnát is a tavalyi 100 ezer tonna alatti után. Exportkeresletre is lehet számítani – mondta Pótsa Zsófia.

Tavaly a magyarországi keverőüzemekben 3,779 millió tonna haszonállattakarmány-keveréket állítottak elő, csaknem ugyanannyit, mint az előző évben – közölte a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. Ehhez a mennyiséghez 2,315 millió tonna gabonafélét, 568 ezer tonna fehérjenövényt és származékait, illetve 303,5 ezer tonna olajmagvat és származékát használták fel a gyártók. Ipari (köztük malom-, sör- és cukoripari) melléktermékekből további több mint 300 ezer tonna került a keverékekbe.

A gyártott keveréktakarmány több mint felét – 50,6 százalékát – a baromfitakarmányok adták, míg a sertéstakarmányok 35,5, a szarvasmarha-takarmányok pedig 10,1 százalékkal részesedtek a tavalyi termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1,1 százalékát tették ki. A haltáp és az egyéb, például ló-, nyúl- és vadtápok együttes mennyiségének aránya 2,7 százalék volt.