Az OECD 135 országgal egyeztetve egységes globális társaságiadó-rendszert dolgozott ki, amelynek célja, hogy a multinacionális vállalatok – köztük a rendkívül jövedelmező amerikai technológiai óriások és európai luxustermékgyártók – a működési területükön fizessék meg a társasági adót, és ne tudják áthelyezni adóparadicsomokba.
A változásról szóló nemzetközi politikai megállapodás várhatóan csak a novemberi amerikai elnökválasztás után hozható tető alá. Korábban Washington volt a fő akadályozója a megegyezésnek. Pascal Saint-Amans, az OECD adóügyekért felelős vezetője elmondta, hogy
Az OECD terve két fő pillért tartalmaz. Az első, hogy a multinacionális vállalatok globális nyeresége utáni adóbevétel egy részét szétosztanák azok között az országok között, amelyekben az ügyfeleik találhatók, függetlenül attól, hogy honnan értékesítenek. Ez a rész kezdetben meglehetősen kicsi lenne, de alapvető elvi elmozdulást jelentene a jelenlegi rendszertől, amelyben a társasági adót a társaság bejegyzett székhelyén kell megfizetni. A reformnak ez a része nem hozna többletbevételt, de mintegy százmilliárd dollár társasági adót osztana szét az egész világon – biztosítva például, hogy
A második pillér egy minimális társaságiadó-kulcs lenne, amelyet minden multinacionális vállalatnak fizetnie kellene, függetlenül attól, hogy hol található a székhelye. Így ha egy vállalat székhelye egy adóparadicsomban van bejegyezve, más országoknak jogukban állna a globális minimumig adókat beszedni, megszüntetve az abból származó előnyt, hogy a vállalat a nyeresége után az adóparadicsomban adózik. A két pillér összesen évi százmilliárd dollár pluszadót jelentene a társasági mértékének emelése nélkül, beleértve azt az összeget, amelyet az Egyesült Államok már beszed egy hasonló, egyoldalúan alkalmazott mechanizmus keretében.
Ha ez a terv politikai konszenzus hiányában nem valósulna meg, úgy az egyes országok továbbra is egyoldalúan lépnének fel, például a digitális szolgáltatási adók kivetésével. Ezek viszont az Egyesült Államok szerint tisztességtelenül diszkriminálják az amerikai vállalatokat. Minden bizonnyal a megegyezést próbálja kikényszeríteni az a most bejelentett tervével is, amely a húsz legnagyobb, többségében amerikai technológiai óriásra szabna szigorúbb szabályokat. Ha a világ ezen az úton halad, a következmény összehangolatlan és egyoldalú adóintézkedések sora és az adó- és kereskedelmi konfliktusok elszaporodása lenne, ami a globális akár 1 százalékába is kerülhet – figyelmeztetett az OECD.
