Száz cégnek biztosan fájna az IPA plusz

Több mint száz olyan céget azonosított a Világgazdaság kérésére az Opten céginformációs rendszer, amelyre potenciálisan vonatkozna az IPA plusz néven ismertté vált budapesti válságadó. A helyi iparűzési félszázalékos, 2-ről 2,5-re való megemeléséről Karácsony Gergely főpolgármester beszélt a napokban. A határozatlan ideig tartó extra teherre szerinte azért van szükség, hogy a pandémia nyomán megbillent fővárosi büdzsét kiegyensúlyozzák. A budapesti vezetés azokra a cégekre célozna, amelyeknek az éves adóalapja eléri az ötmilliárd forintot, és székhelyük a fővárosban van. Lapunk múlt héten írásban érdeklődött a városházán, hogy készült-e előzetes felmérés a javaslat kapcsán, és ha igen, hány vállalattól mekkora bevételre számítanak. Válasz a cikkünk megírásáig nem érkezett.

A szűrést a legfrissebb, 2019-es pénzügyi beszámolók alapján készítette el az Opten, és az adózás előtti eredmény során kimutatott összeget vette figyelembe. Azért ezt, mert ebből ugyan különböző címeken bizonyos tételek még leírhatók, ezzel pedig csökkenthető az adóalap, mégis alkalmas arra, hogy közelítő képet adjon az IPA pluszban érintett szereplőkről. A gyűjtésben 107 vállalkozást nevezett meg a céginformációs szolgáltató azzal a megjegyzéssel, hogy bizonyos cégcsoportok, amelyek konszolidált, összevont üzleti jelentéseket készítenek, anyavállalataik viszont nem fővárosiak, nincsenek feltüntetve. Az egyébként is tisztázandó kérdés, hogy a főpolgármesteri stáb azokat a társaságokat is megadóztatná-e, amelyeknek a székhelye bár Budapesten van, de a telephelyeik nem, vagyis a tevékenységük egyáltalán nem a fővárosban összpontosul.

Az Opten listáján a többi között szerepel a Vodafone Magyarország Zrt., a Shell Hungary Zrt., a Szerencsejáték Zrt., a Sanofi-Aventis Zrt., a Provident Pénzügyi Zrt. vagy éppen az OTP és az MVM számos érdekeltsége, ahogy a Graphisoft, a Jysk, a Lidl, de még a részben fővárosi tulajdonú Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. is.

A gyűjtésből az is látszik, hogy az IPA plusz szinte az összes ágazatban megjelenhet:

alkalmazható a távközlés, a vagyonkezelés, az ingatlanfejlesztés, a kiskereskedelem, a hitelnyújtás, az építés, az életbiztosítás, a tanácsadás vagy akár a közlekedés (Wizz Air) területén.

Igaz, Karácsony Gergely azt is mondta, hogy figyelembe vennék a járvány által sújtott szektorok nehéz helyzetét. A koronavírus okozta lejtmenetet viszont alig úszta meg néhány szegmens.

Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a hétfői Világgazdaságnak a témában úgy nyilatkozott, hogy az IPA plusz válogatás nélkül büntetne, és nem helyes a méret szerinti megállapítása. Ráadásul a bevezetéséhez a parlament jóváhagyása is kellene. A kormány előzetesen jelezte, hogy semmiféle adóemelést nem támogat, így a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa holnapi ülésén végleg lekerülhet a napirendről a budapesti válságadó.