A beruházások élénkítésére, a munkaerő fejlesztésére, az innováció ösztönzésére, és az optimális intézményi keretek kialakítására van szükség ahhoz, hogy a következő tíz évben a magyar gazdaság sikeres legyen
– mondta Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodájának vezetője. Az elmúlt öt évben a magyar gazdaság növekedése felgyorsult az uniós átlag kétszeresére, és ennek kétharmadát a termelési növekedés, a versenyképesség adta, és elsődlegesen nem a foglalkoztatási ráta növekedése eredményezte.
Havas András, a vállalat partnere azt emelte ki, hogy a járvány a nehézségek mellett lehetőségeket is teremt Magyarországnak. Például a nagyvállalatok az ellátási láncokat fizikailag is közelebb viszik a fogyasztókhoz, sok multi azon gondolkodik, hogy Európába, és a versenyképesebb, jelen állapotában még olcsóbb piacokra hozza a termelését, és ez jó lehetőség Magyarországnak.
A rugalmasabb munkahelyi elvárások is lehetőséget jelentenek a hazai cégeknek, olyanokat is közelebb lehet hozni őket a munkaerőpiachoz, akik eddig nem tudtak megjelenni a piacon. Továbbá a járvány miatt a digitalizáció gyorsult, és egyre több kkv-nak is van lehetősége a digitális megoldások gyors hozzáféréséhez. Ennek egyik nagy jelentősége, hogy könnyebben tudnak megjelenni magyar cégek a nemzetközi piacokon.
A McKinsey tanulmányt készített a magyar gazdaság lehetőségeiről, 13 iparágat vizsgált mélyebben, hogy milyen szinten áll uniós átlag és V4-es országokhoz viszonyítva.
Arra a következtetésre jutott, hogy mindegyikben található növekedési lehetőség a versenyképesség javítása érdekében, de eltérő mértékben. A mezőgazdaság és az üzleti szolgáltatások terén kellene még többet javítani, a feldolgozóipar, az építőipar és a pedig azok az ágazatok, amelyekben a legnagyobb a növekedési potenciál. Az elemzők szerint a közel felét ez a három iparág fogja kitenni.
Az éves átlagos 4 százalékos növekedés elérhető 2030-ig, de ehhez szükség van a megfelelő intézkedések meghozatalára, és a megfelelő fókuszterületek kiemelésére.
Ehhez a mértékű növekedéshez szükség van a beruházások növelésére, például az agrárium terén, mert a gépesítettség jelentősen alacsonyabb Magyarországon, mint a többi V4-es országban. Az építőiparban pedig az új ingatlanok éves szinten fél százalékát teszik ki a teljes állománynak Magyarországon, a visegrádi országokban viszont ennek dupláját. A másik fontos tényező a munkaerő és képességek fejlesztése, hogy az új gazdasági környezethez és a technológiákhoz alkalmazkodni tudó munkaerő álljon rendelkezésre.
Az innováció ösztönzése is kulcsfontosságú, még azokban az iparágban is – például feldolgozóipar, azon belül is autóipar – amelyekben egyébként erősek a magyarországi cégek,
de még ezeken a területeken is a kutatás-fejlesztésben dolgozók aránya kevesebb, mint a 1,5 százalékot éri el, míg Németországban és Ausztriában 5-6 százalékon áll.
Továbbá az optimális intézményi keretekre is szükség van, legyen szó akár szabályozásról, adózásról, engedélyeztetésről. Az adatok alapján egy magyarországi vállalat nagyjából kétszer annyi időt tölt az adózás körüli adminisztrációval, mint egy osztrák. Illetve nincs elég raktárkapacitás az országban, ezek ehhez kötődő engedélyeztetési költségek viszont Magyarországon háromszor akkorák, mint a többi visegrádi országban.
Ha sikerül ezt a 4 százalékos növekedési tervet teljesíteni a magyar gazdaságnak, akkor tíz év alatt érné el a jelenlegi eurózóna fejlettségi szintjét
(2000-es év fejlettségi szintjének eléréshez 14 évre volt szükség).
