Trendfordító szerepe lehet a csomagnak

Lezárult tegnap az otthonteremtési akcióterv általános parlamenti vitája. A vitára azért volt szükség, mert a hatelemű csomagból törvénymódosítást igényel az újlakás-értékesítési áfa 27 százalékról ideiglenesen 5 százalékra történő csökkentése és a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) vásárolt lakások illetékmentessége. A felújításokat ösztönző állami támogatás miatt nem kell törvényt módosítani, és a CSOK-os vevőknek januártól visszatéríthető áfa lehetőségét is egy kormányrendelet rendezi majd.

Kormányzati várakozások szerint az akcióterv jelentős új keresletet generál a kedvező áfa kivezetése után megreccsent lakásépítési piacon. A lépéskényszert jelzi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi gyorsjelentése is, amely szerint 2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A bővülést a vidéki lakásépítések felpörgése táplálta. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma ugyanakkor 17 278 volt, ami 37 százalékos csökkenés. A nagyvárosokban zuhant a legnagyobb mértékben az építési kedv, az építendő lakások száma alig több, mint fele volt a tavalyinak.

Az idén még viszonylag magas lehet a lakásátadások száma a folyamatban levő építkezések miatt – jelezte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Felhívta a figyelmet azonban az építési engedélyek és a lakásátadások száma között az elmúlt csaknem öt évben kialakult jelentős különbségre, ami a kivitelezések csúszását tükrözi. 2016 eleje óta 158,7 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, de mindössze 76 ezer lakást adtak át.

Nem ideiglenesen, hanem hosszú távon kellene alkalmazni az 5 százalékos áfakulcsot, erre óriási szükség van a gazdaság, a lakáspiac, az építőipar és a lakásállomány szempontjából – nyilatkozta a KSH-adatokra reagálva Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke. A viszonylag rövid időszakra történő bevezetés ugyanis újra felerősíti a kivitelezési kapacitások versenyét, ezáltal a költségek, egyben a lakásárak további emelkedését okozza, ellenben az alacsonyabb adóteher hosszú távú alkalmazása nem járna a költségvetés egyenlegének romlásával – érvelt. A ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával is, amihez elérhetők az MNB kedvezményes NHP-forrásai – mutatott rá a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. A piaci szereplők legalább tizenöt évre szóló lakásprogramot sürgetnek, építési és felújítási célszámokkal, támogatási eszközökkel.

Az intézkedéscsomaggal kapcsolatban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, a részletek alapos ismerete szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb mértékben ki lehessen használni az akcióterv előnyeit

– hangsúlyozta Valkó Dávid, OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Házfelújítási láz jöhet

A saját családi házban élő, legalább egy gyermeket nevelők háromnegyede készül ingatlana felújítására, és 72 százalékuk úgy véli, ki tudja majd használni a januártól élő lehetőséget. A Wienerberger Téglaipari Zrt. félezer család megkérdezésével készült kutatásában részt vevők több mint 70 százaléka belső falfestéshez, tetőfelújításhoz és a külső homlokzat rekonstrukciójához használná fel az állami támogatást. A többség legfeljebb kétmillió forint költség átvállalását kéri majd, vagyis négymillió forint értékű beruházásra készül. | VG