A fekete hattyúk, azaz az előre meg nem jósolható, váratlan események éve volt a befektetői piac számára 2020. Az üzenet egyértelmű:
bármikor történhet olyan esemény, ami teljesen átrajzolja gazdasági, piaci elképzeléseinket, sőt megszokott életünket is.
Egy befektető számára ez azt jelenti, hogy a diverzifikáció és a kockázatkezelés akkor is kulcsfontosságú, amikor kiegyensúlyozottnak tűnnek a piaci viszonyok és nem számítunk piaci sokkokra.
Makrogazdaság – az összeomlás pillanatképe
A koronavírus-válság a történelemben mindeddig példátlan módon sokkolta a gazdaságot. Ezúttal nem egy, a gazdasági ciklusokkal összefüggő összeomlás következett be, hanem a járvány terjedését megakadályozó intézkedések közvetlen hatására álltak le teljes szektorok, elindítva a globális recessziót.
Ez egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot. A második hullámban már helyreállt a gyártás és kereskedelem, így az ehhez kapcsolódó ágazatok kevésbé szenvedték meg ezt az időszakot. Ugyanakkor más területek, különösen a turizmus és vendéglátás további hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az összeomlás a világ nagy részén súlyosabb volt, mint a 2008-2009-es világválságban.
Az egyes országok gazdaságait különböző mértékben viselte meg:
Az adatokat némileg torzítja, hogy a hatások koncentrációja időben és régiónként is eltérő eloszlású, azonban így is szemléletes a pillanatfelvétel a károk mértékéről.
Jegybanki intézkedések – tőzsdeindexek történelmi csúcson
Tavasszal olyan mértékű, irányú és sebességű mozgásokat láttunk, amelyre 2009 óta nem volt példa. Egyes periódusokban minden eszközosztály egyidejűleg veszteséget könyvelt el, beleértve a kötvényeket, a részvényeket, árupiaci termékeket, köztük még az aranyat is. A menedékkeresés és veszteségcsökkentés egyértelmű céleszköze a készpénz volt, azon belül is a klasszikus menedékdevizák (pl.: usd, chf, jpy) felé áramlott a tőke.
Általános meglepetésre az áprilisi mélypontok után nagyon gyorsan visszatért a kockázati étvágy a piacokra és egyes tőzsdeindexek hamarosan új történelmi csúcsra értek.
A jelenség elsődleges oka, hogy a világ vezető jegybankjai azonnali és határozott fellépést tanúsítottak. Kamatvágásokkal és soha nem látott mértékű pénznyomtatással válaszoltak a válság kihívásaira.
Eközben a kormányok is igyekeztek enyhíteni a gazdasági károkat és a költségvetési hiányok drasztikus megugrásának árán hatalmas költekezésbe kezdtek. Az USA-ban a 2020-as évre várható hiány elérheti a 20 százalékát, de még a költségvetési fegyelméről híres Németország is eurószázmilliárdokkal segítette meg a bajba került ágazatokat és a teljes Eurózóna szintjén is reális lehet a 10 százalék feletti költségvetési hiány.
A válság nyertesei és az átalakuló részvénypiacok
A részvények tízéves bikapiacot követően feszes árazási szintekkel néztek elébe a válságnak, így a zuhanás sebessége soha nem látott mértékű volt az árfolyamokban. Ugyanakkor a visszapattanás is annyira gyorsan történt, hogy rengeteg befektető maradt le az utólag oly vonzó vételi szintekről.
A vírus második hulláma már nem hagyott tartós nyomot az árfolyamokon, így ősszel a vakcina-hírekre reagáló újabb rekordmagasságokat láthattunk.
A nagy részvénypiacok között a kínai tekinthető a 2020-as év nyertesének, de a japán piac is meggyőző teljesítményt nyújtott. Az USA részvénypiaca pedig ismételten felülteljesítette az európai tőzsdéket a két legnagyobb fejlett piac küzdelmében.
2020 fekete hattyúi
Rendkívül mozgalmas és bizonytalan évet tudhatunk a hátunk mögött. 2020 elejét Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktus eszkalálódása, egy háború lehetősége árnyékolta be.
A világgazdaság színterén a befektetők az USA és Kína közötti kereskedelmi háború fejleményeit figyelték.
Később pedig az USA politikai és társadalmi eseményei, a Black Lives Matter demonstrációk, az elnök krízispolitikája, a pandémia és a polgári tüntetések kezelése egyaránt befolyásolták a piacokat. Akárcsak az elnökválasztás, melyet bár a demokrata Joe Biden nyert meg, a szenátus republikánus többségével szemben nehéz lesz átütő változásokat előidéznie az új amerikai elnöknek.
Az európai színtér meghatározó gazdaságpolitikai ügye idén is a Brexit volt, amelyben az utolsó utáni pillanatig nem közeledtek a felek álláspontjai. Hazai vonatkozásban pedig a jegybanki intézkedések és az uniós költségvetés körüli vita okozta a legtöbb izgalmat.
