Nincs megállapodás a minimálbérről

A vállalkozói oldal az inflációval megegyező mértékben, számszerűsítve bruttó 161 ezer forintról 166 ezer forintra emelné a minimálbért, de a szakszervezetek ezt nem fogadták el, mivel továbbra is 5 százalékos növekményben bíznak – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretében tartott tegnapi bértárgyalási fordulót követően. A munkaadói oldal képviselője hozzátette, ha év közben csökkenne a szociális hozzájárulási adó, azzal arányosan nőne a legkisebb munkabér összege is. A vállalkozói érdekképviseletek arra hivatkoztak, hogy két év átlagában, 2020–2021-ben még mindig GDP-csökkenés lesz, és várhatóan jövőre sem sikerül teljes egészében ledolgozni az idei recessziót. Ennek ellenére az idei 8 százalékos és a jövő évi 3 százalékos emeléssel együtt is 4-5 százalékos lehet a reálbér-növekedés. Ennél többet már nem tudnak biztosítani a vállalkozások – emelte ki Perlusz László.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy érzékeli, hogy a kormány nyomást kíván gyakorolni a munkavállalókra azzal, hogy ha nem fogadják el a munkaadók által javasolt 3 százalékos emelést, akkor annyit sem kapnak. A szakszervezeti vezető felidézte, hogy nagyon sok fordulón vannak már túl, de a kabinet egyszer sem mondott véleményt a minimálbér-emelésről és arról, hogy miképp tervezi a jövő évi költségvetést, ehelyett a felekre bízta a megállapodás megkötését. Hiányolta a kabinet kompromisszumkészségét, szerinte a kormány azzal tudott volna segíteni, ha tesz valamelyik fél irányába egy lépést.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak kifejtette: azt javasolták, hogy legalább 5 százalékkal emelkedjen a minimálbér összege, majd az év folyamán egy a GDP-hez viszonyított automatizmusra tettek javaslatot, ám ezt a bizonytalan gazdasági környezetre hivatkozva sem a kormány, sem a vállalkozók nem támogatták. A Munkástanácsok vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az emelés hiányában elégedetlenség ütheti fel a fejét a munkavállalók körében. Számos ágazatban legalább 5 százalékkal emelkednek a bérek, ezért sem hajlandók engedni. Ha a kormány elengedné az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, azzal közel kerülnének az 5 százalékos javaslatukhoz.

A szociális partnerek között abban sem volt egyetértés, hogy az év közbeni emelés visszaható hatállyal valósulhat-e meg. Palkovics Imre szerint ez megállapodás kérdése. A kormányzati szándékokról megjegyezte, hogy a kabinet láthatólag semmilyen költségvetésibevétel-kiesést sem szeretne, a szociális hozzájárulási adót sem kívánja csökkenteni, és a munkaerőpiaci járulékot sem engedné el. A VKF januárban újra ülésezhet. Ha a megállapodás létrejön, a januári bérekben is megjelenhet az emelés. Ha viszont nem sikerül egyezségre jutniuk a feleknek, a kormány kezébe kerülhet a döntés.

Tíz év, nyolcszázezer új munkahely

Nincs szakadéknyi különbség a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának javaslatai között – mondta az ülést követően Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Emlékeztetett, hogy a tavalyi bérmegállapodás értelmében 2020-ban 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, értékük 2020-ban bruttó 161 000 forintra, illetve 210 600 forintra nőtt. Az államtitkár elmondta, hogy a járványhelyzet kialakulása előtt Magyarországon 4,5 millióan dolgoztak, ami a 2010-es korszakváltás előtti adatokhoz képest több mint 800 ezres növekedés.