Tovább növekedett tavaly az agrárágazat

Gabonából a 2,5 millió hektár termőterületről megközelítőleg 16 millió tonna termést takarítottak be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a betakarított terület öt éven át tartó zsugorodást követően 90 ezer hektárral nőtt, a termésmennyiség 5,1 százalékkal lett több, elsősorban az árpa hozama növekedett. Ez utóbbiból 1,4 millió tonnát, a 2018. évi rendkívül alacsony termésnél 21 százalékkal nagyobb mennyiséget takarítottak be. A gabonafélék a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumennövekedéséhez 1,3 százalékkal járultak hozzá, ezen belül az árpa 0,4 százalékponttal.

Mérsékelt termelésnövekedés

Búzából az előző évinél 1 százalékkal kisebb területen 2,3 százalékkal többet, 5,4 millió tonnát arattak tavaly. A kukorica betakarított területe – meghaladva a búza területének nagyságát – 9,4 százalékkal, termésmennyisége ennél kisebb mértékben, 3,8 százalékkal nőtt. Az olajos magvak termőterülete 8,1 százalékkal csökkent, ezen belül a napraforgóé 8,6, a repcéé pedig 9,1 százalékkal. A termésmennyiség is ennek megfelelően alakult (1,7 millió, illetve 0,9 millió tonna), a napraforgó- és a repcetermés is kevesebb lett. A betakarított burgonyatermés többévnyi visszaesés után nőtt, 344 ezer tonna volt.

A zöldségtermés 1,8 százalékkal, 1493 tonnára mérséklődött, míg a gyümölcsfélék mennyisége 733 ezer tonna lett, 21 százalékkal kevesebb az előző évinél. A barackféléken és a dión kívül az összes gyümölcsfaj terméseredménye csökkent. A szőlőtermés 2019-ben 457 ezer tonna volt, 14 százalékkal kevesebb a 2018. évinél.

Az állattenyésztési ágazat volumene 1,4 százalékkal nőtt a megelőző év óta. Tavaly decemberben 909 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságok, 2,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a sertések 2019. decemberi, 2,6 milliós állománya azonban 8,3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A baromfiállomány 1,1 százalékkal, 39,3 millióra mérséklődött, ezen belül a tyúkállomány 0,7 százalékkal növekedett.

Az összes mezőgazdasági termék mennyisége 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a növénytermesztési ágazaté 0,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Bővülő folyó áras kibocsátás

A mezőgazdasági számlarendszer alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása tavaly – folyó alapáron – 2837 milliárd forint volt, 5,4 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 1625 milliárd forint volt, 4,2 százalékkal magasabb az előző évinél. Gabonából 748 milliárd, ipari növényekből 343 milliárd forint volt a kibocsátott érték. A friss zöldségek 213 milliárd, a szőlő, a bor és a friss gyümölcsök 157 milliárd forinttal járultak hozzá a teljes kibocsátáshoz.

Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke 1007 milliárd forintra nőtt 2019-ben. Az élő állatok kibocsátása 707 (ezen belül a baromfié 307) milliárd forintot ért el. Az állati termékek kibocsátása 300 (közülük a tejé 197) milliárd forint volt.

A termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 155 milliárd, a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek – hús-, tej-, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás – 51 milliárd forintos értéket képviseltek. Ez utóbbi a teljes bruttó kibocsátás mindössze 1,8 százaléka.

Trend fölötti és növekszik a kertészeti termékek és az állatok termelési értéke, valamint a folyó termelőfelhasználási indikátor. Ezzel szemben az ipari növények, a gyümölcsfélék és a takarmánynövények kibocsátása trend alatti és csökken.

Az élő állatok és a gabonafélék mennyisége volt a húzóerő

A mezőgazdaság összes kibocsátásában a teljes növénytermesztés részaránya 57, az élő állatoké és állati termékeké 36 százalék volt. A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene (előző évi áron számított értéke) 2019-ben 0,4 százalékkal bővült: az élő állatok és a gabonafélék együttesen 1,6 százalékkal növelték, az ipari növények, a gyümölcsfélék és a borok viszont együttesen 1,8 százalékkal csökkentették a kibocsátást.

A növénytermesztés produktuma 0,6 százalékkal csökkent, elsősorban az ipari növények 8,4, a gyümölcsfélék 11 és a bor termelésének 18 százalékos visszaesése miatt. A kukorica volumene 2,8, a búzáé 2,5, a rozsé 7,6, az árpáé 22, az egyéb gabonaféléké 37 százalékkal nőtt.

Az élő állatok és az állati termékek termelése 1,4 százalékkal bővült 2019-ben. A szarvasmarha és a baromfi kibocsátása 10, illetve 2,6 százalékkal nőtt, a többi fontosabb állatfajé csökkent. Az állati termékek kibocsátása 1,9 százalékkal emelkedett.

Több ráfordítás drágábban

A termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 1671 milliárd forint volt 2019-ben, 5,3 százalékkal több, mint az előző évben. A ráfordítások volumene 1,6 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. A nagyobb tételek közül a műtrágya-felhasználás 1, a vetőmag és a palánta 2,7, az állatgyógyászati ráfordítások volumene 1,9 százalékkal csökkent. A többi ráfordítási tétel növekedett, ezek közül a gépfenntartási és a pénzügyi szolgáltatások közvetetten mért díja emelkedett a legnagyobb mértékben (az előbbi 5,2, az utóbbi 7,3 százalékkal).

A növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolható vetőmag-, palánta-, műtrágya-, talajjavító- és növényvédőszer-ráfordítások aránya a teljes folyó termelőfelhasználáson belül 2010-től 2015-ig emelkedett, 2016 óta viszont csökkent, 2019-ben 25 százalékra. Az állattenyésztéshez közvetlenül kapcsolható – állatgyógyászati és állati takarmányok – ráfordítások a teljes összegből csökkenő aránnyal, 2019-ben 31 százalékkal részesedtek, míg a többi költség (egyéb termékek és szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatási díjak, gép- és épületfenntartási költségek) aránya 2015 óta emelkedik, 2019-ben megközelítette a 44 százalékot.

A kibocsátás és a folyó termelő­felhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték folyó áron 5,5 százalékkal meghaladta az előző évit, 1166 milliárd forint volt 2019-ben. A teljes kibocsátásban a bruttó hozzáadott érték aránya 41 százalék volt, azaz százforintnyi kibocsátáshoz 59 forintnyi ráfordításra volt szükség. A bruttó hozzáadott érték aránya meghaladta az elmúlt tíz év átlagát. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat a nemzetgazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének 4 százalékát adta 2019-ben.

Kevesebb munkaerővel

nőtt a jövedelem

A termelési támogatások nettó összege 2019-ben 558 milliárd forintot ért el, 5 milliárddal többet az előző évinél, összetétele változatlan maradt. Az elmúlt évben 2019-ben az éves munkaerőegységben (ÉME – egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő: 1800 munkaóra) kifejezett élőmunka-felhasználás 359 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ez 8,4 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (241 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2019-ben 9,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2019-ben is folytatódott. A nem fizetett munkaerő egyre ritkább felhasználása miatti kiesést fizetett ráfordítással pótolták a gazdálkodók. A mezőgazdasági termelők 2019-ben 426 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 6,9 százalékkal többet, mint az előző évben.

Az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 2019-ben 7,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Tavaly a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 133 ezer forint volt. A fajlagos mutató régiónként tág határok (60 ezer és 180 ezer forint) között mozgott: a Dél- és az Észak-Alföldön kiugróan magas volt, a Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlon az átlag körül szóródott, a többi ré­gióban jóval elmaradt az átlagostól.

Az elmúlt évben az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 320 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban 140 ezer és 380 ezer forint, vagyis tágabb határok között szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató a Dél- és az Észak-Alföldön kiemelkedő volt, a Nyugat-Dunántúlon is valamivel az átlag fölött alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól.

Változatlan az uniós részesedés

Az előzetes adatok szerint Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2019-ben. Részesedésünk 2018-hoz viszonyítva nem változott: a növényi termékeké 2,1, az élő állatoké és állati termékeké 1,8 százalék volt. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,7 százalékát termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk még jelentősebb, a közösségi kibocsátás 5,4 százaléka, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően.